Egy megmentett kastély: Hinceşti
2016. december 05. írta: tulapruton

Egy megmentett kastély: Hinceşti

A dél-moldovai Hinceştiben található az ország leghíresebb kastélya: Manuc Bei Mirzoján örmény kereskedő építtette a XIX. század derekán. A család a Kaukázusból származott el, ügyes üzletemberekként gyorsan nőtt a vagyonuk, ezzel egyenes arányban társadalmi poziciójuk. Ugyanakkor mindvégig kerülték a konfliktusokat, meggyőződéses fanariótaként a családfő mindig a török Porta hű alattvalója maradt. Kiterjedt kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainak köszönhetően másutt is voltak érdekeltségeik, törökbarátságuk okán az akkor még oszmán fennhatóságba tartozó havasalföldi Bukarestben is fenntartottak egy kereskedőházat. Ez utóbbi Hanul Manuc néven ma a román főváros egyik leghíresebb turisztikia szolgáltatóegysége: szálloda, éttermekkel, kávézókkal, ajándékoltokkal: http://hanulluimanuc.ro Sőt, itt írták alá az 1812-es Orosz-török háborút lezáró békeszerződést is.

dsc02543.JPG

De térjünk vissza Besszarábiába. Valószínüleg a cár igencsak jókedvében lehetett a győztes háború örömére, mert az amúgy törökbarát Manuc Bejt rögtön Szent Vlagyimir érdemrenddel tüntette ki. Ugyanakkor a szultán hazaárulással vádolta, így a továbbiakban inkább a Pruttól keletre eső országrészben maradt. I. Sándor idején szerezte birtokait Moldova egyik legszebb részén, a Codru erdőrengetegeiben. Terve az volt, hogy a már akkoriban sem örménybarát török vezetés pogromai elől menekülő, mintegy 100 örmény családot telepítsen le. Ez a nagyon ritkán lakott, háborúsúlytotta területen elnyerte a hatóságok tetészését, elvégre a cárnak is jól jöttek az adófizető polgárok. 40 falut fel is vásárolt a környéken, központjául pedig megalapította Alexandropol városát. A terv aztán másképp alakult, az örmények inkább Kisinyovba költöztek, ahol hamarosan virágzó közösségük alakult ki, a Manuc birtokok ezzel párhuzamosan elnéptelenedtek. 1817-ben az idős Manuc Bej meghalt, az építkezéseket már örökösei fejezték be. Erre a XIX. századi Besszarábiában fellelhető leghíresebb építészt, az amúgy svájci-olasz származású Alessandro Bernardazzit kérték fel, aki akkoriban mind kisinyovi főépítész tevékenykedett.

culture_and_history_tour_18710.jpg

A megsemmisülés előtt álló kastélyt régi metszetek alapján sikerült helyreállítani

Az eredmény egy egységes uradalom lett, a jellegzetes besszarábiai eklektikus (moldáv és orosz hagyományokat elegyítő) stílusban. A kastély, mint főépület körül kis kápolna, lovarda, vadászház, zeneszalon, pálmaház kapott helyet. A közelben egy mesterséges tó gondoskodik a kellemes hangulatról. Az idill nem tartott sokáig, a XX. században meglehetősen sok viszontagságot kellett kiállnia. 1944-ben bombatalálat érte, az ekkor keletkezett károkat csak 1954-ben javították ki, az államosított épületben mezőgazdasági technikum létesült. A rendszerváltást követően az akkor már életveszélyes épületből az iskolát új helyre kötöztették, a szebb napokat megélt kastélyt pedig veszni hagyták. A tetőzet beszakadt, a falak omlani kezdtek. Egy 2011-es cikkemben el is sirattam az épületet: http://www.magyarpatriotak.hu/moldav-szint-alatt-a-magyar-muemlekvedelem/

manuc_bei_regi.png

2011-es állapotok

2013-ban felcsillant a remény: az akkoriban már igencsak romos kastélyt az örmény örökség részévé nyílvánították, egy államközi szerződés értelmében pedig vállalták, hogy örmény pénzből helyreállítják. 2016 őszén, amikor utoljára itt jártam, a kastély már kész volt, bár jelenleg még nem látogatható. Több kisebb épület épp felújítás alatt, némelyik már majdnem kész. A közelben lévő hajdani vadászház egy nem kimondottan izgalmas helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.

dsc02545.JPG

2016 őszén immár helyreállítva

Nem minden moldáv műemlékmentés ilyen sikeres. A fent említett cikkemben írtam arról is, hogy a kisinyovi Puskin ház mellett, a városképbe egyáltalán nem beleillő toronyházat terveznek. Akkor még bizakodtam, hátha. De nem, a toronyház mára elékszült, Puskin Kisinyova pedig egy csendes zuggal ismét szegényebb lett.

dsc02565.JPG

Bal szélen az a pici, földszintes, rózsaszín – ott születtek meg az Anyegin első sorai. De legalább a jobb oldali romos raktárra firkált feliratból megtudjuk, a nyugati „nagy testvér” nem a legnépszerűbb errefelé. Bár Kisinyov legújabb vasbeton csodájának városképi hatása talán még a szocialista Románia építészeiből is elismerést váltana ki.

A bejegyzés trackback címe:

http://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr4711924879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.