Mihail Grecu – a leghíresebb gagauz festő
2017. március 06. írta: tulapruton

Mihail Grecu – a leghíresebb gagauz festő

képgaléria

Pár hónapja nyílt meg 13 évnyi szünet után a kisinyovi Szépművészeti Múzeum. Ez alkalomból egy kis kulturális kitekintő (mivel legutolsó moldovai utam pár nappal a nyitás előtt volt, a festmény-reprdukciók még nem saját képek, ezeket internetről töltöttem le) :

12fb4c27-ab6a-4912-b723-2ca8885cbc86.jpg

Grecu legismertebb alkotása a Csadirlungai lányok

Mihail Grecu (1916-1998) nem is akárhol született: az Ukrajnához tartozó Faraonovka faluban. Akkoriban még a Besszarábiai kormányzóság Akkermanni járásához tartozott, ez az alig 2000 lakosú település. Egyszer majdnem eljutottam ide. Egy 2015-ös expedícióban magyar nyomokat kutattunk, és mivel egykor állítólag magyarok éltek itt, Faraonovka is tervben volt. Sofőrünk viszont félúton megelégelte az ukrán utak, még moldáv társaikat is alulmúló állapotát (azért az jelent valamit, ha egy hét békés moldovai sártaposás után valaki egyszercsak úgy érzi, hogy a kereke alatt lévő út az már tényleg rossz…), így Faraonovkát – lehet, hogy egy életre, bebuktam. Mindenesetre ezen a – legfeljebb lovas tatár martalócok által megközelíthető – tájon indult el Mihail Grecu életútja. 

985.jpg

Születésének századik évfordulója alkalmából a Moldáv Posta bélyeget adott ki arcképével

Az elemi iskolát követően Dnyeszterfehérváron (Білгород-Дністровський) végezte a gimnáziumot. Fiatalkorától szeretett rajzolni, festeni, de viszonylag későn kezdett hivatásként foglalkozni vele. 1937-40 között a bukaresti, majd 1945-47 között a kisinyovi művészeti akadémiákon tanult. Korai alkotásaiból ismertebb a Tatárbunári felkelés (Татарбунарское восстание, 1957). Magáról a felkelésről tervezek egyszer hosszabban írni, itt most elégedjünk meg annyival, hogy 1924 őszére a Besszarábiát megszálló román csapatok kegyetlenkedései olyan szintig fajultak, ami már elviselhetetlen volt a török iga, majd a cári önkény alatt a nélkülözésekhez egyébként alaposan hozzáedződött népnek. Az események megmozgatták a művészeket is, festményeken kívül irodalmi alkotások (versek, novellák) állítanak emléket e nehéz időknek.

p054_1954_schita_1907.jpg

A ’60-as évekre teljesedik ki munkássága, ennek a korszaknak a leghíresebb képei a Csadirlungai lányok (Девушки из Чадыр-Лунги, 1960) és a Búcsúztatás (Проводы, 1965). Ezeken a képeken már a népi motívumok megjelenése dominál, az alakok mellett gyakran a tárgyak részletes ábrázolásával.

425.jpg

A Csadirlungai lányok egy 2002-ben kiadott képzőművészeti bélyegsor 40 banis darabján

Életművéből leghíresebb minden bizonnyal a Csadirlungai lányok nagyméretű képe. Amikor 1960-ban először került kiálításra, a szovjet kritikusok élesen támadták. Túlontúl nemzetieskedőnek mondták, nehezményezték a hagyományos moldáv (piros-sárga-kék) és gagauz (világoskék-fehér-piros) színek erőteljes megjelenését (akkoriban Szovjet-Moldova hivatalos zászlaja ugyanis a piros-zöld-piros volt). Emiatt le is vették a tárlatról, éveken át egy raktárban volt bezárva. Ennek ellenére a kép hatással volt a kortárs moldovai művészekre, akik figyelme akkoriban szintén a különféle (moldáv, bolgár, gagauz) népi minták felé fordult.

gagauz_respublikasi_bayrak.jpg
A kép színvilága egyeseket nagyon emlékeztetett a régi gagauz zászlóra... 

Fennmaradt a modellként szolgáló három gagauz lány neve is: Elena Cojocari, Irina Condrat és Liubov Novacili. Ők később egy közeli falu kolhozában élték a szovjet munkásnők mindennapjait.

9913751.jpg

Grecu műtermében

Képeinek többségén a paraszti élet mozzanatait dolgozza fel, ezeken keresztül mutatja be a szülőföld iránti szeretetét. Művészetében szoros kapcsolat alakult ki a népi alkotásokkal, annak témáival: a hagyományos munkák, a föld tisztelete.

25112015-121141greku_biki_veb.jpg

Fiú bikákkal (Мальчик с быками, 1987). A képnek három különféle változata készült.

Így az Őszi nap (Осенний день, 1964) a szüret színeit, a modern és a régi egymás mellet élését ábrázolja.

45-0.jpg

Egyik legismertebb egész alakos portréja a Vörös besszarábiai (Красный бессарабец, 1966)

23584.jpg

A finom, fekete-fehér színek dominálnak késői munkáin. Az Öreg malom (Старая мельница, 1975) visszavezet szülőföldjére, a budzsáki táj örökös széljárta pusztáiba.

m_grecu_moar_veche_1975.JPG

Mihail Grecu teremtette meg a modern moldovai művészetet, annak napjainkig egyik legfontosabb alakja. Munkásságát 1992-ben a Moldova Köztársasági Érdemrenddel ismerték el. 1998-ban hunyt el Kisinyovban.

985block76fdc.jpg

 Az emlékére kiadott blokkon és elsőnapi borítékon néhány híresebb munkája jelenik meg

2c5d40e6f2384152e94468664a596ed6_800.jpg

Mihail Grecu tárlat a kisinyovi Szépművészeti Múzeumban

További képek a születésének századik évfordulóján, a felújított Szépművészeti Múzeumban megnyílt Grecu életműkiállítást bemutató locals.md cikkben: http://locals.md/2016/v-natsionalnom-hudozhestvennom-muzee-prohodit-vyistavka-mihaya-greku/ 

Itt mondok köszönetet Natalia Cebotari gagauz helytörténésznek, aki számos információval segített a cikk összeállításában. 

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr2412250568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.