Gagauzia fővárosa: Comrat
2017. április 08. írta: tulapruton

Gagauzia fővárosa: Comrat

képgaléria a látnivalókról

Moldovában nem kevesebb, mint három főváros található. Kisinyovot (Chişinău) talán még az átlagember is ismeri. Aki egy picit érdeklődő, Tiraszpol neve is ismerősen csenghet. Comratról ellenben már csak kevesen hallottak.

dsc02477.JPG

A Keresztelő Szent János székesegyház Comrat központjában

A 160 000 lakosú Gagauz Autonóm Tartomány (АТО Гагаузия) közel 30 000 lakosú székhelye Moldova déli részének központja. 1789-ben gagauz és bolgár telepesek alapították. 1812-ben került az Orosz birodalomhoz, ekkor Törökországból további keresztény telepesek érkeztek. A megnövekedett népesség miatt a régi templom helyén ekkor épült a mai székesegyház. A XX. század elejéig megőrizte részben bolgár jellegét, a múlt századfordulón még lakosainak közel harmada bolgár volt. Mára egyértelműen a gagauzok legnagyobb városa, lakosainak több, mint 70%-a gagauz. 1944-et követően a népesség ismét növekedett, a Szovjetunió éveiben alakult ki mai képe. Tehát műemlékek sokaságát senki ne várja, ide a néprajzos érdeklődés csábíthatja el a látogatókat.

Magyar vonatkozású érdekesség (persze túl a két nép keleti eredetén, ami miatt Gagauziában a magyarokat kimondott szeretettel fogadják, picit olyan, mintha hazaérkeztünk volna), hogy a helyiek úgy tudják Comrat testvérvárosa Erzsébetváros. Sajnos az igény egyoldalú, a VII. kerületnél nem tudnak a dologról, pedig jó lenne, ha Gagauziával testvérvárosi szinten is növekednének a kapcsolataink.

Kisinyovtól pontosan 100 km-re található, a buszok nagyjából óránként járnak. Röpke kétórás paszírozódás után jóleső örömmel nyújtózkodhatunk ki a comrati buszállomás (Автовокзал) peronján. Mivel a gaguz főváros nem túl nagy, gyalogosan be tudunk sétálni a központba. Gagauzia etnikailag nem homogén, gagauzokon kívül nagyszámú bolgár, orosz és számos kisebb létszámú nép él itt. Comratban elsősorban az orosz a lingua franca, de már itt is hallhatjuk a török nyelv egy archaikus változatának számító gagauzt.

279.JPG

Úton Gagauzia felé

A főteret a park közepén emelkedő Keresztelő Szent János székesegyház uralja, a Cahul-Comrat egyházmegye püspöki temploma. Nem sokkal a török iga lerázását követően, 1820-ban építették, az akkoriban gyorsan városiasodó településen.  A liturgia egyházi szláv és gagauz nyelven folyik, különleges élményt jelent egy, lényegében török nyelven megtartott orthodox-keresztény istentisztelet. Valószínűleg ilyenben sem sok helyen lehet része az utazónak.

dsc02475.JPG

A templom tükörképe egy közeli bevásárlóközpont burkolatán

A templom előtti Lenin sugárúton találjuk a látnivalók többségét. Mindenekelőtt a gagauz parlamentet kell kiemelni, tetején a moldáv mellett a gagauz zászlóval. Természetesen nem hiányozhat a kompozícióból Lenin sem, a sugárút névadója.

dsc02468.JPG

A Parlamentet követő nagyobb épület a Kultúrközpont, kiállításoknak, koncerteknek ad otthont. Egyszer itt adott kis csoportunknak „magánkoncertet” Vitalij Manzsul, egész Gagauzia leghíresebb énekese.

Vitaliy Manjul

dsc02033.JPG

Az akkoriban dúló zászlóháborúba természetesen Gagauzia is bekapcsolódott. Mint apró autonóm terület, érzékenyek más népek autonómiatörekvéseire.

dsc02516.JPG

Sétálók a Lenin sugárúton

Szintén a főutcán találjuk a gagauz nyelvű Nemzeti Könyvtárat, a Nemzeti Múzeum sincs messze. Ez utóbbi a gagauz képzőművészetek gazdag tárháza: jellegzetes népművészeti alkotások a tökből készült tárolóedények, a házi szőttesek, fafaragások.

284.JPG

Kétnyelvű felirat a Gagauz Nemzeti Múzeumon

dsc02499.JPG

Híres a gagauz faragás: mángorlók, tökből készült dísztárgyak és jellegzetes kör alakú asztalka

dsc02501.JPG

Szüreti eszközök

dsc02509.JPG

Hagyományos háztartás

A székesegyháztól indul a Híres Gagauzok Sétánya. A gagauz kultúra, tudomány, művészet kiemelkedő alakjai kapnak itt szobrot vagy emléktáblát. Ki kell emelni közülük Dimitrij Karacsobánt, aki a gagauz szépirodalom megteremtője, versei, novellái alapozták meg a modern gagauz írásbeliséget. A néprajz is érdekelte, nevéhez fűződik a beşalmai Néprajzi Múzeum megszervezése.

dsc02497.JPG

A sétány végében emelkednek az egyetem tömbjei. Az első iskolát 1860-ban Pavel Kalandzsi alapította, mely akkor még bolgár tannyelvű volt, mivel jelentős számú bolgár élt itt. A XIX. század végén egy ideig bolgár gimnázium is működött a városban. Az egyetemet 1991-ben alapították, a tanítás nyelve az orosz és a gagauz, a tankönyveket részben Törökországból kapják. Jelenleg négy karon folyik az oktatás: Jogi, Közgazdasági, Mezőgazdasági- és élelmiszeripari valamint Gagauz Népi Kultúra karok vannak. Ezen kívül nem önálló karként, de van egy Nemzetvédelmi fakultás is, hiszen Gagauzia rendvédelme független a központi moldáv hatalomtól. A rendőrségen, a közigazgatási alkalmazottakon kívül a gagauz-ukrán határszakasz határőrizetét is helyben kiképzett állomány látja el. Az egyetem hallgatóinak a száma a 2015/16-os tanévben mintegy 500 fő volt.

dsc02495.JPG

 Az egyetem főépülete, előtte a moldáv és a gagauz zászlók

dsc02496.JPG

A gagauz főváros látképe az egyetemről

Nagyjából ennyit tud adni Comrat azoknak, akik csak egy rövid látogatásra érkeznek. A városnézés után egy pohár tea mellett pihenjünk meg valamelyik kávéházban, vagy nézzünk be egy könyvesboltba, különféle helyi „szuvenírekért”. Persze a legjobb az, ha valakinek van ideje egy hosszabb, akárcsak pár napos gagauziai tartózkodásra, hiszen itt a legérdekesebbek az emberek, őket pedig nem lehet egy röpke városnézés során megismerni. A fővároson kívül számos különleges látnivalóval büszkélkedhet az autonóm terület, a későbiekben igyekszem ezekből is egy kis kóstolót továbbadni.

Kíváncsi vagy, hogy élnek a gagauzok? Fedezd fel Moldovát! Utazz velünk! Augusztus 18-25 között szervezett autóbuszos út keretében, általam összeállított programmal lehetőség lesz megismerkedni az ország látnivalóival. Comratban a művészeti iskola igazgatója mutatja be az autonómiát, a Néprajzi Múzeumban pedig a leghíresebb gagauz költő: Kara Csobván lánya fog mesélni a gagauz kultúráról. Az út során a blogban már bemutatott látnivalókon túl megismerkedünk számos más érdekességgel: kanyonvölgyekben túrázunk, középkori templomokat, kolostorokat és várakat látogatunk meg, magyar emlékekkel ismerkedünk, élvezzük a poszt-szovjet múlt csodáit a moldáv atombunkerben és a Dnyeszter Menti Köztársaságban. Kipróbáljuk a városok közötti trolibuszozást, hajózunk a Dnyeszteren, és természetesen borkóstoló és gasztronómiai estek is szerepelnek programunkban. Részletek később, addig is érdeklődni lehet kommentben, vagy e-mail-ben: lengyellaszlo@freemail.hu

dsc02492.JPG

 Törzshelyem egy beşalmai teázó árnyas lugasa alatt

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr4612272611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.