Demográfiai katasztrófa
2017. szeptember 24. írta: tulapruton

Demográfiai katasztrófa

Több, mint két és fél évvel a 2014-es népszámlálást követően, idén tavasszal hozta csak nyilvánosságraa Moldáv Statisztikai Hivatal az akkor mért adatokat. Az eredmény katasztrofális. Lássuk a részleteket!

A Moldáv Köztársaságban 10 évente végeznek átfogó, a teljes népességet érintő népszámlálást. És álljunk is meg itt egy percre. Ugyanis ez csak elvi szinten igaz, a politikai megosztottság miatt a dnyesztermenti területek ebben nem vesznek részt, nekik külön népszámlálásuk van, így a végső, teljes országra kiterjedő adatokat e kettő összevetéséből kaphatjuk meg. Mostani írásomban kizárólag a PMR nélküli adatokkal foglalkozok. A teljes országra vetítve (tehát a Dnyeszter balpartja + Bender és a környező 8 falut is beleértve) mintegy félmillióval nagyobb népességet számlál. A Dnyesztermenti Köztársaság demográfiáját egy külön írásban fogom majd valamikor kielemezni, de a tendenciák alapvetően ott sem mások. Ezt leszámítva, a módszertan teljesen hasonló a más, európai országokban megszokotthoz.

A teljes adatbázis szabadon letölthető a Statisztikai Hivatal oldaláról, innen. Az írásomban felhasznált adatokon túl a térképek, ábrák is a fenti oldalról származnak.

Első és legfontosabb az össznépesség alakulása.

A 2004-ben mért 3 383 332 fős állandó népesség tíz év alatt 2 804 801 főre csökkent, ami picivel több, mint 17%-os csökkenés, jóval több, mint félmillió ember. Ez békeidőben valószínűleg példátlan, de felülmúlja még a II. Világháborús veszteségeket is. A háztartások száma: 959 240.

Ha megnézzük körzetekre lebontva, igen érdekes dolgot figyelhetünk meg. A főváros, Kisinyov népessége az elmúlt tíz év alatt 712 ezer főről 469 ezerre zuhant, ez 34%-os csökkenés. Igazából erre nem jöttem rá, hova tűnt ez az embertömeg. Logikus lenne, ha más nagyvárosokhoz (pl. Budapesten is vannak ilyen tendenciák) hasonlóan a városi népesség az agglomerációs zöldövezetbe költözik. Ez azonban nem jelentkezik a moldáv főváros körüli településeken többletként, bár tény, hogy ott az országos átlag alatti a csökkenés. Ugyanakkor van egy vidékről fővárosba történő áramlás is, tehát mindenképp az lenne a logikus, ha Kisinyov ha nem is növekszik, de stagnál, vagy legalábbis az országos átlag alatti csökkenést ér el. Ezzel szemben itt csökkent a legjobban a lakosság. Átgondolva a lehetőségeket, egyetlen lehetséges megoldást látok (saját ötlet, nem olvastam sehol, tehát lehet, hogy tévedek): a fővárost sokan ugródeszkának használhatják a külföldre költözésre. Míg vidéken gyakorlatilag esély sincs bármilyen jól fizető munkát találni, pár éves kisinyovi tartózkodás alatt össze lehet spórolni annyit, amiből már meg lehet alapozni egy nyugat-európai albérletet. Közben pedig – nemzetiségtől függően – lehetőség van román vagy orosz állampolgárság kérelmezésére, így mihelyst ez megvan, és a külföldi munkavállalás legfőbb akadálya elhárult, lehet szerencsét próbálni. Nekem is vannak olyan ismerőseim akik ugyanezzel a módszerrel jelenleg már Bukarestben vagy Szentpétervárott dolgoznak. Egy átlag falusinak-kisvárosinak erre nincs lehetősége, talán emiatt lehet az, hogy az elmúlt 10 évben Kisinyovból majd’ negyedmillióan egyszerűen „eltűntek”. Ugyanakkor a beköltőző, itt tanuló diákok nem valószínű, hogy hivatalosan is átjelentkeznek.

20841094_1426888250732327_1736542110456826776_n.jpg

A moldáv munkavállalók többsége az építőiparban talál munkát

A teljes népességből 2 789 624 fő (99,46%) rendelkezik moldáv állampolgársággal, tehát a bevándorlás elhanyagolható (talán ezzel nem mondok újat senkinek), ugyanakkor hivatalosan 180 716 kettős állampolgárt tartanak nyilván (főleg a munkaképes korosztályból kerülnek ki, sem a nagyon fiatalok, sem az idősek körében nem jelentős a számuk). A valóságban vélhetően ennél lényegesen több a kettős állampolgár, román adatok szerint mintegy háromszázezer moldávnak adtak román állampolgárságot (bár azt nem tudni, hogy közülük hányan adták le a moldávot), szintén több százezer lehet azoknak a száma, akik orosz állampolgársággal bírnak (Gagauziában majd’ mindenkinek van vagy orosz vagy török állampolgársága).

De nézzük tovább a régiókat!

masolas_densitatea_populatiei_comune_a3.jpg

Az ország népsűrűsége is jelentősen lecsökkent a korábbaiakhoz képest. Ma már egyedül a főváros körül van csak nagyobb népességtömörülés.

Várható módon a legkisebb csökkenést a Kisinyov környéki agglomerációban tapasztaljuk. Criuleni 2,2%,  Anenii Noi 3,3%, a borászatáról híres Ialoveni 4,6%-os csökkenése volt a három legkisebb az országban. Ennek részben oka lehet egy városból történő kiköltözés, másrészt a vidékről beköltözők olcsóbban juthatnak albérlethez, mint a központban. Ez a két hatás valamelyest kompenzálja az általános csökkenést.

A legnagyobb csökkenéseket az ország félreeső északi és déli peremvidékein tapasztaljuk, ahol az országos átlagnál jobban fogyatkozott a lakosság. Így a második legnagyobb város, Bălţi népessége 19%-al lett kevesebb, ezzel valamivel százezer fő alá csökkent. Gagauzia népessége a 2004-es 155 646 főről 134 535 főre csökkent (13,5%-os csökkenés), ez alatta marad az országos átlagnak, ami az autonóm terület nagyobb népességmegtartó képességét jelzi (ha egyáltalán beszélhetünk népességmegtartásról egy ilyen krízisben).

Az élveszüetések száma 2014-ben 34 742 volt (összehasonlításképp Magyarországon 93 063, ezen belül a közép-magyarországi régióban 28 261), ami nem túl rossz arány.

Ennek köszönhetően, bár a társadalom szintén eléggé öregedő, de talán annyira nem tragikus a helyzet, mint nálunk. A népesség csökkenését ugyanis elsősorban nem az alacsony gyermekszám, hanem a kivándorlás okozza.

0-18 év között 624 724 fő (22,27%)

19-65 év között 1 910 770 fő (68,13%)

65 évnél idősebb 269 307 fő (9,60%)

Kis érdekesség, hogy az adatok felvételekor 358 száz évnél idősebb lakost regisztráltak.

39 éves kortól több a nő, mint férfi.

 

Rendkívül érdekes a nemzetiségi összetétel változása. Ezt érdemes a 2004-es adatokkal táblázatos formában összevetni:

 

2004

2014

moldáv

2 564 850

75,81%

2 068 058

73,7%

ukrán

282 406

8,35%

181 035

6,5%

orosz

201 219

5,95%

111 726

4,0%

gagauz

147 500

4,36%

126 010

4,5%

román

73 276

2,17%

192 800

6,9%

bolgár

65 662

1,94%

51 867

1,8%

egyéb

48 421

1,43%

23 223

0,8%

nem nyilatkozott

14 020

 

50082

 

összesen

3 383 332

100%

2 804 801

100%

 

Ami rögtön szembetűnő, hogy majdnem minden népcsoport létszáma és aránya csökkent a 2004-es adatokhoz képest. A gagauzok egy nagyon picit tudták növelni az arányukat: bár Gagauzia népesége is jelentősen megfogyatkozott, valamivel az országos átlag alatt maradt így 4,36%-ról 4,5%-ra emelkedett az arányuk. Az igazi meglepetés azonban a románok létszámának és %-os arányának a megugrása, %-os értékben közel négyszeresére nőt az arányuk a tíz évvel korábbihoz képest.

masolas_etnie.jpg

Ennek részletes kielemzése egy hosszabb írást igényelne, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy Románia évtizedek óta mesterkedik a több, mint 800 éves múltra visszatekintő moldáv államiság meggyengítésén (végső célként annak teljes felszámolását tűzve ki céljául több román parlamenti párt is). Nem véletlen, hogy Igor Dodon moldovai államfő hivatalba lépése utáni legelső tevékenysége az volt, hogy Basescu volt román elnök moldáv állampolgárságát visszavonta, hiszen az alkotmány értelmében nem lehet moldáv állampolgár az, aki a moldáv állam felszámolására törekszik. Márpedig a román politikai elit nyíltan erre tör.

Ebben több programjuk is segíti őket. Igyekeznek minden moldovai településnek román testvértelepülést szervezni, hogy az így létrejövő személyes kapcsolatok által terjesszék a Moldáv Köztársaság felszámolására törekvő propagandát. Ugyanezt a célt szolgálják a különféle gazdasági együttműködési programok. Szellemi-lelki síkon sem marad el a terjeszkedés: a román egyház az utóbbi 20 évben templomok sokaságát emelte a Moldáv Köztársaságban, vagy ilyen-olyan módszerekkel megszerzett. Ezek nem a moldáv metropolita joghatósága alá tartoznak, hanem egy külön, Bukarestből irányított un. „besszarábiai püspökséghez”. Hogy különállásukat jelezzék, bevezették a Romániában használatos hibrid naptárat, azaz a nem a húsvéti ünnepkörhöz köthető ünnepeket a gregorián naptár szerint számítják. Erre már egyszer volt példa, ebben az írásban mutatom be az eredményt. Így pl. a Karácsonyt nem a polgári év szerinti január 7-én, hanem a nyugaton megszokott december 25-én ünneplik. Becslések szerint a román templomokba jár a lakosság mintegy 10%-a.

Ezekkel és még sok egyéb más módszerrel a románok elérték, hogy mára a moldáv lakosság több, mint 6%-a románnak vallja magát. Itt tehát tisztán politikai okok állnak a háttérben, a románság hirtelen növekedésének semmi más oka nincs.

Vizsgálták a településeket is. 2014-ben 32 rajonban és egy speciális jogállású területen (ez Gagauziát jelenti, nem pedig a PMR-t, mert ennek adatai nem szerepelnek a kimutatásban!) 55 város (közülük 2 megyei jogú un. municipii) és 1478 falu található, összesen tehát 1533 lakott település található az országban.

A népszámlálás során a lakásviszonyokról is felmérés készült. Ami az országot járva amúgy is szembeötlő, az a statisztikákban is látszik: több, mint 2,1 millió fő családi házban él, városi lakásban 575 ezer. A lakásokban élők száma egyedül Kisinyovban és Bălţiben haladja meg a családi házakban élőkét.

Az ország vallási megoszlása meglehetősen homogén. 2 528 152 fő (90,14%) vallotta magát orthodox (pravoszláv) kereszténynek, 6,8% nem válaszolt a kérdésre. A lakosság többi része elsősorban valamely más keresztény felekezethez tartozik (többek közt jelentős örmény valamint ószertartású közösségek élnek az országban), a nem keresztény felekezetek közül a zsidók száma 584 fő, a muszlimoké 2009, más vallások statisztikailag nem kimutathatók, bár nekem vannak pl. krisnás vagy egyéb hindu irányzatokat követő ismerőseim.

Érdekes a különféle vallások területi eloszlása: az ószertartásúak néhány régióra korlátozódnak, ahol jelentősebb falvaik vannak. Ilyenek: Edineţ, Făleşti, Floreşti, Sângerei. A zsidó és muszlim  lakosság elsősorban Kisinyovhoz kötődik. A II. Világháborúig Kisinyovban jelentős zsidó élet volt, ez ennek lehet egy maradványa, a muszlim népesség valószínűleg az ott tanuló külföldi (főleg közép-ázsiai) diákoknak köszönhető.

 

Frissítés: Pont most olvasom, hogy a mai nap Szijjártó Péter külügyminiszter az ENSZ közgyűlésen katasztrófavédelmi megállapodást kötött Moldovával. Ezúton jelzem, a dátum és a cikkem címe csak véletlen egybeesés, nem egyeztettem a Külügyminisztériummal, milyen katasztrófákkal kapcsolatban működünk együtt. :-) 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr612594383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.