Lviv (képgaléria)
2018. január 16. írta: tulapruton

Lviv (képgaléria)

Keleti szomszédunk bővelkedik a történelmi, kultúrtörténeti, természeti látnivalókban. Ennek ellenére sajnos nem túlságosan kedvelt célpontja a magyar utazóknak. Pedig minden olyan dologgal rendelkezik, amely ideális kirándulóhellyé tehetné. Közel van, akár egy hosszú hétvégén is megismerkedhetünk egyes régióival. Olcsó, emiatt nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni. Rendkívül sokrétű és változatos látnivalók találhatók területén, így akár rendszeresen is visszajárhatunk, garantáltan nem fogjuk megunni! Történelmi városok, középkori vagy újkori várak, ezeréves kolostorok, homokos tengerpart, érintetlen természet, kétezer métert megközelítő hegyek, erdők, méltóságteljesen hömpölygő folyamok országa. Mint az évértékelőben már beharangoztam, az idei évben megpróbálok egy kicsit ebből a változatos országból bemutatni.

Nyugat-Ukrajna, földrajzi közelségének köszönhetően könnyen elérhető Magyarországról. Ennek a területnek a központja Lviv, erről szól mostani írásom.

dsc03896_1.JPG

Lvivről először a XIII. században hallhatunk, amikoris Danilo halicsi bojár megalapítja a fiáról, Lev hercegről elnevezett várost. Miután III. Kázmér lengyel király elfoglalja Halicsot (ebből származik a ma használt Galícia elnevezés), hamarosan a lengyel kultúra és művészetek központjává válik. A fontos kereskedelmi utak csomópontjában fekvő város gyors felvirágzását az is elősegítette, hogy 1356-ban szabad királyi város rangot kap, árumegállítási és adószedési joggal is rendelkezett. 1772-ben, Lengyelország felosztásakor Ausztriához csatolták, innentől kezdve erősödött meg a németség és a német nyelv szerepe, ugyanakkor a gazdasági prosperitás is töretlen. Hamarosan a monarchia keleti részének központjává vált, gazdag polgárházak épültek, ebből a korból származik templomainak többsége is. Csak az 1939-es év hozta meg az első törést, amikor a Molotov-Ribbentrop paktum keretében Szovjetunióhoz került. Majd 1941 nyarán következett a német megszállás, mely végleg megpecsételte a sorsát: a mintegy százezres zsidó népesség közel 100%-át deportálták, megsemmisítve az addig pezsgő kulturális életet. A II. Világháborút a szovjet hétköznapok szürkesége követte. Szerencsére a komolyabb iparosítást elkerülte, így már akkoriban is elsősorban, mint műemlékváros volt híres.

dsc03488.JPG

Ugyanakkor a nagy tömegeket felszívó munkahelyek hiánya miatt ekkor már messze nem az a gazdagság jellemezte, mint a megelőző századokban. A Szovjetunió szétesését követően a pangás csak erősödött, a ’90-es évek végén, amikor először jártam ebben a városban, kiábrándítóan lepusztult, csalódást keltő volt. Ezt követően évekig kerültem, igyekeztem Kijev, Csernyigov vagy épp a tengerpart felé utazva minél hamarabb túljutni Lviv-en, sokáig el sem hagytam a vasútállomás várótermét egy-egy átszálláskor. Az utóbbi pár évben ismét kezd fellendülni, legutóbb már kimondottan szívesen töltöttem el az ódon utcákban sétálva azt a pár órát, amíg a vonatomra vártam. A cikk képei ezen a 2017 kora őszén megtett úton készültek.

dsc03904.JPG

Kiemelkedő fontosságú kereskedővárosként mindig számos népnek, vallásnak, kultúrának adott otthon, ez a multikulturalizmus napjainkig fennmaradtak, igaz egyre halványuló formában. Mind a keleti, mind a nyugati egyházak számos templomára bukkanhatunk a sikátorokban vagy épp a nagy tereken. A Nyugat-Ukrajna fő felekezetének számító görög-katolikusok mellett a lengyel múlt maradvány a számos római katolikus templom, de örmény és pravoszláv (orthodox) is akad. A hajdan nagy múltú zsidóságból ezzel szemben semmi nem maradt, de a minden problémát furmányosan megoldó "bölcs lembergi rabbi" azóta is a klasszikus zsidó-viccek kedvelt alakja.

dsc03486.JPG

Az egykori kulturális sokszínűséget talán a város nevei is jelzik. Ha jól meggondolom, talán ez lehet az a hely, aminet a legtöbb néven emlegetnek: az eredeti lengyel elnevezés a Łwów. Ennek orosz változata a Львов (Lvov) melyet magyarul is szoktunk használni. Az ukránok a szokásos o/i hangváltozás szerint ezt Львiв (Lviv)-nek mondják. Ezt használtam a címben én is, bár van egy ma már kevesek által ismert, magyar neve: Ilyvó. Az alapító fiáról kapta a latin Leopolis-t, a Habsburg uralom korszakát idézi a Lemberg, a litvánok Lvivas-ként emlegetik, végül pedig ha már moldovás blog: a kisinyovi Gara de Nord buszpályaudvar pénztárában Livov-ba kérjen jegyet, ha valaki onnan szeretne Lvivbe jönni (természetesen megértik a Lviv/Lvov változatokat is). Érdemes lenne feleleveníteni a magyar Ilyvó elnevezést, de ezúttal az egyszerűség kedvéért inkább Lviv-nek fogom hívni a várost.

22490028_1654412217942949_3231930740014814963_n.jpg

A vasútállomásról az 1 vagy a 6-os villamosokkal juthatunk közvetlenül a központba, esetleg egy kisebb kerülővel a 9-es is szóbajöhet. Mivel az 1-es és a 9-es körjáratként üzemel, teljesen mindegy, melyikre szállunk, az 1-es az óramutató járása szerint (közvetlenül a városközpontba visz), a 9-es pedig azzal ellentétes irányban, de azonos útvonalon járja be a belvárost (ebben az irányban egy picit hosszabb ideig tart, ha mondjuk a Rinok-ot tekintjük a célunknak). Akár tehetünk egy teljes kört is! Jegyeket a villamos vezetőjétől, 3 griványáért tudunk váltani.

dsc03893.JPG

A városnézés legideálisabb kiindulópontja az Operaház és az előtte lévő hatalmas, parkosított főtér. Az 1-es villamosról a Teatralna (Театральна) ha 6-ossal jövünk, akkor a tér túlsó felén, a Drorsenkó (Дорошенка) megállóban kell kiszállni. Lemberg az 1910-es adatok szerint több, mint kétszázezer lakosával Bécs, Budapest és Prága után az Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb városa volt (akkoriban Krakkóban valamivel több, mint százharmincezren, Zágrábban pedig alig százezren éltek). Emiatt a városközpont kimondottan nagy kiterjedésű, de a fontosabb részei gyalogosan azért bejárhatók.

dsc04235.JPG

A főtér (ami tulajdonképpen nem is tér, hanem a бул. Свободи azaz Szabadság út egy kiszélesedő szakasza) legfigyelemreméltóbb épülete az 1897-1900 között épült Operaház. Az előtte lévő térség a helyiek kedvelt találkozóhelye, ahol mindig nyüzsög az élet: görkorcsolyások száguldanak a járókelők közt, vagy nyugdíjas nagymamák ücsörögnek a padokon, esetenként utcazenészek szórakoztatják a nagyérdeműt.

dsc03900.JPG

Ha kigyönyörködtük magunk, akkor vessük bele magunkat az óváros sikátoraiba! Különleges színfolt az örmény templom, mely a bő száz évvel ezelőtt még nagyszámú örmény kereskedőkolónia központja volt. Egy kis mellékutca belső udvarában található, emiatt nehéz fényképezni, de sajátos hangulata miatt pár percre érdemes beugrani.

dsc03483.JPG

A dominikánusok temploma csak pár utcasarokra van innen. Nagyméretű kupolájának építészeti érdekessége, hogy nem kör alaprajzú, hanem ellipszis. A szovjet időkben színházat rendeztek be falai közt, ennek a kornak az emlékeként maradtak itt a jellegzetes, felcsukható ülőkéjű széksorok, a más templomokban megszokott padok helyett. Az előtte lévő téren jó időben régiségpiacot és antik könyvvásárt tartanak.

dsc03487.JPG

Lviv lenyűgöző főtere, a Rinok, azaz a régi piactér, középen a Városházával. Csekély belépő ellenében a városháza tornyára fel is mehetünk, ahonnét kedvünkre gyönyörködhetünk az óváros házaiban. Régebben itt fuldokolni lehetett a rosszul beállított Zaparozsecek és kockaladák kipufogógázaitól, de amióta az autókat kitiltották és egy nagy sétatér lett a környék, nyugodtan kiülhetünk valamelyik kávézóba!

dsc03894.JPG

dsc03480.JPG

A középkori várfalak már csak az óváros keleti részén maradtak fent, néhány rövidebb szakaszon. Itt rendezték be a történelmi múzeumot.

dsc03490.JPGA központtól kissé távolabb, egy dombtetőn emelkedik a nyugat-ukrajnai görög-katolikus püspökség központja, a Szent György székesegyház. 1744-1740 között épült, az akkori kor divatjának megfelelő barokk stílusban. A templommal szemben áll a püspöki palota kétszintes épülete.

dsc03890.JPG

Ezen kívül számos templom, park, régi épület várja a látogatókat, híres a temető (hasonló, mint Kolozsváron a Házsongárdi) vagy a falumúzeum. Majd talán egyszer folytatom egy másik cikkben, mivel nem akartam nagyon hosszúra nyújtani, ennyi fért most bele. 

A környéken is számos szép kisváros található, melyeket elektricskával vagy marsrutkával közelíthetünk meg. Ezekből is fogok még bemutatni néhányat a későbbiekben!

Megközelítés: Magyarországról legegyszerűbb vonattal menni. Bár létezik budapestről közvetlen üsszeköttetés Lvivvel (erről a MÁV nemzetközi utazás rovatában olvashattok), megfontolandó az átszállásos megoldás. A vasúti utazás részleteit az intravel oldal ezen cikke mutatja be. Lviv még az a táv, ameddig akár személygépkocsival is el lehet menni, Kárpátaljáról a nagyjából a vasúttal párhuzamosan futó E471-es út a legjobb. Mivel 2018-ban sok hosszú hétvége lesz, az idei év kimondottan alkalmas egy lvivi kiruccanásra!

Szállás: Fontos turisztikai központ lévén, minden ár- és minőségi kategóriában bőséges a választék. Olcsóbb belvárosi hosteleket már 10 eurótól találunk.

Étkezés: A belvárosban számos étterem és kávézó várja a vendégeket, a legolcsóbbaktól a drága helyekig. Az utóbbi években, ahogy Ukrajna más városaiban is, megszaporodtak a közép-ázsiai és kaukázusi étkezdék, kis keresgéléssel akár örmény vagy tatár éttermet is találunk (pl. az Operaház melletti Furmanszka/Фурманска utcában). Úgyszintén található a városban az Ukrajna-szerte népszerű Puzata Hata/Пузата Хата több egysége.

-----------------------------------------------------------------------------

Lviv – la capital de Ucrania-occidente


La más hermosa ciudad en Ucrania-occidente está situada entre de la frontera húngara y Kiev (capital del país). En su larga histórica primeramente fueron aquí polacos y lituanos. En los siglos XIII-XVII. se convertía en un importante centro comercial. Despuiés 1772 fue anexido por la monarquía de Habsburgos. Los maravilloses edificiones, cuáles ahora se puede ver en el centro, fueron edificados en la segunda mitad del XIX. siglo, cuando Budapest y Viena también. Por eso muchísimos casas, estátuas o su humor parece al humor de la capital húngara.

Uno de más famoso edificio es el teatro del Ópera. Además hay muchs iglésias, cuáles construyeron los polacos y en el casco antiguo los callejuelas y plazas. Lviv hasta ahora es una ciudad multikultural, en nuestgros días también quedaron viviendo aquí armenios, polacos, rusos y otros nacionalidados y religios. En la plaza de „Rynok” (el mercado viejo), donde siempre hay una animada vida, nos encontramos el ayuntamiento, de su torre se puede ver toda la ciudad. 

A Lviv de Hungría se puede llegar en tren o en coche. De Budapest cada día hay trenes a Záhony, de donde podemos ir a Chop. De Chop (es el primero pueblo en Ucrania) hay algunos trenes a Kiev y Lvov. El ferrocarril en Ucrania es muy barato, de la frontera húngara a Lvov el bileto cuesta menos que 5 euros. En la ciudad también encontramos restaurantes y bares baratos, y en los hosteles se puede encontrar un alojamiento de 10 euros o menos.

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr8113568357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.