Karlóca rejtett kincsei
2018. május 31. írta: tulapruton

Karlóca rejtett kincsei

Bár a blogom alapvetően Besszarábiával (illetve általában Kelet-Európával) foglalkozik, néha más téma is elfér. Nemrég a Szerbia Magyarul és a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet meghívására egy gasztro- és élménytúrán vettem részt, mely felölelte a Bácska és a Szerémség legizgalmasabb látnivalóit. A rengeteg élményt itt szeretném közkinccsé tenni. A Vajdaságot bemutató sorozatom első cikkében Karlócára látogatunk el.

dsc02324.JPG

Magyar utazók ritkán merészkednek Újvidéktől délre, pedig a Szerémség számos érdekességet tartogat (személy szerint a kedvenc régióm déli szomszédunknál).

dsc04721.JPG

Karlóca múltja a középkorig nyúlik vissza: elsőként egy XIV. századi oklevélben említik. Akkoriban a Báthori család birtoka. Igazi fellendülése a török hódoltság után kezdődött: 1699. január 26-án a török szultán és az osztrák császár itt írták alá a Karlócai békét, mely Magyarország déli végeinek felszabadulását hozta el.

dsc01522.JPG

A neves esemény helyén emelkedik a Béke-kápolna. Helyén eredetileg egy sátor állt, ahova a császár és a szultán egyidőben léptek be, mivel korábban nem tudtak megegyezni, melyiküké legyen az elsőbbség. Az aláírásnál az orosz és a velencei követ is jelen volt. A sátor helyén később egy fa kápolnát építettek, a jelenlegi emléktemplom 1817-ből származik.

dsc02326.JPG

A papi szeminárium

A város igazi virágkora akkor jött el, amikor az addig szentedrei emigrációban élő szerb egyházi vezetés 1739-ben Karlócára költözött. Az ezt követő bő száz évben épültek a városképet ma is meghatározó templomok, a székesegyház, az érseki palota, a papi szeminárium. Mivel katonai szerepe a békekötéssel megszűnt, napjainkig érintetlenül maradtak fent az óváros házai.

dsc04715.JPG

dsc01515.JPG

Az érseki székesegyház és ikonosztáza

Karlóca nem csak a szerbség számára fontos. Nagyszámú német is élt itt, napjainkig működik kulturális egyesületük, bár a létszámuk alaposan megcsappant. A helyi svábok egyik tradicionális foglalkozása a kuglóf-készítés. Kis csoportunkkal ellátogattunk egy tradicionális kuglófkészítő műhelybe.

dsc04717.JPG

dsc04719.JPG

Hagyományosan kerámia edényekben készítik a kuglófot, de szép réz-formák is vannak a kis műhely gyűjteményében. A látogatók természetesen meg is kóstolhatják a különféle kuglófokat.

dsc04716.JPG

A főtéren lévő kútról azt mesélik, ha valaki úgy iszik a vizéből, hogy még nem házas, akkor Karlócán találja meg a párját, és itt is fog maradni. Úgyhogy csak óvatosan oltsuk a szomjunkat!

Aki mégsem szeretne Karlócán megházasodni, a kockázatos vízfogyasztás helyett válassza inkább a bort! Ha Karlóca - akkor ugyanis a kuglóf mellett a bort sem lehet kikerülni. A szerémi borok messze földön híresek, az egri borvidék is ide köthető: miután a törökök elfoglalták a területet, az akkori lakosság innen telepítette át a szőlőket Egerbe. Később a filoxéra-vész alaposan megtizedelte az állományt, de ma már ismét számos borászat várja a látogatókat.

dsc04736.JPG

Az egyik legnagyobb múltra a Zsivanovics borház tekint vissza. Az alapító a XIX. században kezdett el méhészettel, majd később borászattal foglalkozni. A család azóta is követi a hagyományt. A régi parasztházból kialakított méhészeti múzeumban ismerkedhet meg a látogató a méhészet alapjaival. A kasok, majd a kaptárak fejlődése mellett a méhészeti eszközökön keresztül a méztermelés gyakorlatába is bepillanthattunk.

dsc04731.JPG

Méhészeti eszközök, hátul egy templom alakú méhkaptárral

dsc04733.JPG

A borkóstolóhoz helyi ételkülönlegesség is jár

A méhészkedés után következett a várva várt borászat: a borkóstolón hétfajta bort (köztük a helyi különlegességnek számító, gyógynövényekkel fűszerezett bermetet) és háromféle mézet kóstolhattunk meg. Alighanem mindnyájunk nagy megelégedésére szolgálhatott a program, természetesen vásárlásra is van lehetőség.

dsc02321.JPG

Az ódon utcák őrzik a XVIII. századi városképet

Karlóca környékén számos felfedezni valót találunk. Természetesen a török nem hagyta annyiban területeinek elvesztését, ezért 1716 augusztusában ellentámadásba lendült. A kétszázezres török had ellen Savoyai Jenő csak egy kisebb egységet tudott felállítani. Józan számítás szerint a töröknek kellett volna győzedelmeskedni, ezért a csata előtti estén a katolikus hagyomány szerint Savoyai hosszas imával kérte a Szűzanyát hogy valami módon segítse győzelemre. Az égi segítség meg is érkezett: a csata napján, augusztus 5-én hóesés lepte meg a tájat. Nem csak a császári seregek lepődtek meg, hanem a törököket is felkészületlenül érte a váratlan havazás. Így kénytelenek voltak visszavonulni, Karlóca megmenekült.

dsc02318.JPG

A csodás kimenetelű ütközetnek állít emléket a Havas Boldogasszony búcsújró kegytemplom, Karlóca és Pétervárad között félúton. Épült: 1881-ben.

A cikk megjelenését a Vajdasági Turisztikai Hivatal, a Szerbia Magyarul , a Balkaninfo és az Alpha Travel SEE támogatta.

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr8414013498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.06.03. 13:08:33

Többet is szívesen olvastam volna.

Kvantumszinkron 2018.06.03. 13:08:38

A követek írták alá a békét Karlócán.

tulapruton 2018.06.03. 22:08:25

@Kvantumszinkron: Köszönet a kiegészítésért! :-)

tulapruton 2018.06.03. 22:09:03

@gigabursch: Lesznek még további, Vajdaságról szóló írások is.