Velencei kirándulás I. rész (előkészületek)
2018. november 15. írta: tulapruton

Velencei kirándulás I. rész (előkészületek)

A teljes írás három részből áll. Ebben a részben a felszerelésről, motivációkról, előkiészületekről lesz szó. A további részek itt olvashatóak:

Velencei kirándulás II. rész (Ljubljana - Portogruaro)

Velencei kirándulás III. rész (Portogruaro - Velence és vissza)

 

Ez egy rendhagyó cikk lesz a blogomon.

A múltkori túraleírás után többen kérték, hogy készítsek valami beszámolót a tavaszi velencei útról. Lévén, viszonylag ritkán sétál el valaki Velencébe (mint majd látni fogjuk én sem gyalogoltam le végig a teljes távot, sőt, ha összeadogatjuk a kilométereket, jó, ha kijön egy negyed kéktúra táv), ismerőseim körében elég nagy volt az érdeklődés. Bár ez abszolút nem illik a blog tematikájába, a későbbiekben sem szeretném itt megosztani egyéb útjaimat. De mivel pillanatnyilag ez az egy hely van, ahol ezt közzétehetem, kivételesen eleget tettem a kérésnek.

Egy technikai megjegyzés: általában nem nagyon szoktam magamat fotózni, inkább a bemutatott témáról rakok fel képet. Ezúttal olyan helyeken jártam, amikről bőségesen van kép a neten, ezért nem láttam sok értelmét fényképezni, inkább a hely hangulatát igyekeztem magamba szívni. Emiatt eleve nem készült sok kép, ide sem akartam túl sokat felrakni (azért mégiscsak több sikerült, mint egy átlagos cikkben...). Viszont mivel ritkán járok erre, néha lefényképeztettem magamat. Úgyhogy elnézést mindenkitől, aki nem ismer és nem kíváncsi a nyúzott ábrázatomra, de ezúttal hemzsegni fog a cikk a rólam készült képekben.

Akik személyesen ismernek, bizonyára jól tudják, hogy számomra az utazáshoz a motivációt a nagy klasszikus utazók leírásai szolgáltatták. Egyetemista koromban Germanus, Vámbéry, Baktay, Kőrösi, Stein Aurél és mások nyomdokain alaposan becsavarogtam a Közel- s picit távolabbi Keletet. Ezekről az útjaimról annak idején a rég megboldogult utazás.com-on publikáltam útleírásokat. Persze rajtuk kívül még sok más szerzőtől olvastam könyveket. Így többek közt az angol John Hillaby is felcsigázta fantáziámat. Hallott már róla valaki?

Magyarul, ha jól tudom három könyve jelent meg a Világjárók sorozatban. Gyalogszerrel járta be először szülőhazáját, majd Európát végül Kelet-Afrikát. Könyveiről itt olvashatunk: Gyalogszerrel Nagy Britanniában, Európában, a Rudolf-tóhoz Igazából az ötlet már akkor felcsigázott, amikor gimnazista koromban olvastam ezeket az írásokat. Csak úgy nekimenni a nagyvilágnak, ott aludni ahol rám esteledik, teljesen kötetlenül kirándulni. Stoppolni régebben elég sokat stoppoltam, de ez egy picit más műfaj. Teltek az évek, Hillabyról rég megfeledkeztem, aztán 2017 őszén a Járatlan utakon fesztiválon meghallgattam egy előadást: az előadó gyalogosan, pár hónap alatt elment Spanyolországig (Magyarországról, Ausztrián, Svájcon, Franciaországon keresztül).

Ez az út, akárcsak gyerekkoromban Hillaby könyvei, alaposan megmozgatta a fantáziámat, annál is inkább, mert Nyugat-Európában nem nagyon jártam. Ugyanakkor nem volt kedvem az ő nyomdokaiba sem lépni, Ausztria, Svájc soha nem érdekelt különösebben. Nemúgy Itália. Oda mennék. El is kezdett kattogni az agyam, miket lehetne megközelíteni gyalogosan. Végül úgy adódott, hogy áprilisban volt néhány hét szabadidőm, úgyhogy teljesen nyilvánvaló volt, hogy ezt az időt egy olaszországi gyaloglással fogom eltölteni. Igazából csak számomra volt nyilvánvaló, majd’ minden ismerősömnek földbe gyökerezett a lába, amikor megtudta, hogy ezt a pár hetet nem valahol a Lvov – Kisinyov – Odessza – Kijev által határolt négyszög valamely tetszőleges pontján fogom eltölteni.

Végül az időt, pénzt, egyéb dolgokat figyelembe véve született meg a konkrét elképzelés: Ljubljanáig sikerült szereznem akciósan 2x3000 Ft-ért vonatjegyet, mivel ez nagyon-nagyon megéri értelmetlen lett volna nem kihasználni, onnan kiindulva nagyjából Velence volt az, ami a rendelkezésemre álló időben megjárható gyalogosan. Ennyit a motivációkról és hogy miért pont oda.

Készülődés: időközben elkezdtem keresgélni ilyen, hosszútávú gyaloglásokban jártas embereket. Mint kiderült, ha nem is sokan, de azért jópáran végigjárták Európát, többekkel felvettem a kapcsolatot. Közülük néhányan Budapestről egészen Spanyolországig mentek (itt van ugyanis egy népszerű zarándokútvonal, amit Magyarországról is sokan járnak). Viszont olasz tapasztalata senkinek sem volt. De a neten keresgélve találtam olyanokat, akik Olaszországban gyalogolnak, sőt nekik is van egy, a spanyolországinál kevésbé ismert zarándokútvonaluk, a Romea Strata, elvégre, ahogy ők mondják "minden út Rómába vezet".

dsc04470.JPG

Útjelzőtábla a Romea Stratán. Végig jól kitáblázott és követhető.

Felszerelés

A múltkori sikeren felbuzdulva (többeknek tetszett) ezúttal is közreadom a felszerelés-listámat:

Alap dolgok: Dokumentumok (személyi, TB kártya), pénz, jegyzetfüzet, toll, fényképezőgép (+töltő), telefon (+ töltő), tablet (+ töltő) – akik ismernek, bizonyára most nagyot néznek, hogy ilyenem is van, sőt még viszem is magammal. Általában az elektronikát minimalizálni szoktam. Most amiatt kellett, hogy tudjak internetezni, mert a szállások egy részét couchsurfingen terveztem. Úti jegyzetek (szálláscímek, mindenféle feljegyzések), térképek (mivel ez egy kijelölt túraút, különösebben nem kellett ezzel a dologgal foglalkozni, olasz ismerőseim azt mondták, végig, jól láthatóan ki van jelölve – lásd a moldáv túraleírást, ott viszont „élet-halál” kérdése egy jó térkép). Egy komolyabb letérőt terveztem: Kozinától nem közvetlenül Triesztbe mentem, hanem először Koperbe (ismerőshöz), majd onnan tovább. Jegyzetfüzet – mivel nagyon szeretem a B szabványú füzeteket, egy Moldovában vásárolt B5-ös füzetet vittem magammal. Kelet-Európában a B szabványos füzetek számítanak alap iskolai füzetnek, picit mások az arányai, amit valahogy jobban ki tudok használni. Egy B5-ös füzet azonos lapszám mellett kb. ugyanannyi hasznos felülettel rendelkezik, mint az A5-ös.

Ruha: 3 váltás zokni + 1 térdzokni, három váltás alsógatya, trikó, 2 ing (városi sétákhoz), 1 farmernadrág. Pulóver, 2 póló, sapka napsütés ellen, 1 félhosszú nadrág túrára, pizsama, túrabakancs, széldzseki, nap elleni sapka, törülköző. Biztostű – valahol olvastam, hogy ruhaszárításra használható, ha mennünk kell de még nem száradt meg a holmi, akkor a hátizsákra ki lehet akasztani, hogy menet közben száradjon. Magamtól nem jutott volna eszembe (általában a hátizsák küldsején fityegő ilyen-olyan hevederekre szoktam kikötözni a száradó ruháimat), sőt még sokat tapasztalt moldáv bushcraftosoknál sem láttam, de kipróbáltam: bevált, működik, legközelebb is lesz ilyenem.

Túrafelszerelés: sátor (minden tartozékkal), derékalj (polifoam), hálózsák. Nagy hátizsák, rácipzározható pici (városi sétákra). A tábori konyha ezúttal minimalista volt: 2 db gázpalack, 1 db rozsdamentes túrapohár (képen látszik), ami ivásra és főzésre egyaránt használható. Kanál, kéztörlő ruha, behajtható pengéjű bicska, keverőkanál, műanyag flakon víznek (fél literes) – ez utóbbira sokan rákérdeztek, elég volt-e? Igen, elég volt (többé-kevésbé), mert az olasz városokban, falvakban rengeteg az ivókút, a települések pedig végig sűrűn vannak), gyufa.

Élelmiszer: A már többször emlegetett saját gyártmányú levespor (lásd itt), fűszerek (só, bors, stb.), száraztészta, konzerv (régebbi maradék, nem vagyok nagy konzerves), szintén innen-onnan megmaradt bolti levesporok, kakaópor, korpa, száraz kenyér (levesport szoktam ezzel sűríteni, oroszoktól tanultam), sok-sok tea + az otthoni maradék élelmiszerek: pár paradicsom, hagyma, uborka, joghurt, kolbász, narancs, kenyér. Ez utóbbiak nagy részét a vonaton terveztem megenni, hogy ne kelljen gyalog cipelni.

Egyéb: WC papír, higiéniai cuccok (fogkefe, fogkrém), szappan, fésű, dezodor. Borotválkozó készlet, hajsampon, mosópor. Elemlámpa (általában nem viszek, most sem volt rá sokszor szükség, de mivel eleve több éjszakát vadkempingezve terveztem, hátha kell alapon raktam el egy kis biciklis-lámpát). Tartalék hajgumi (ezt így iktattam a füzetben lévő felszerelés-listára, innen sem hagyom ki :-) )

dsc04391.JPG

Ennyi holmival indultam. A teafőzőt végül nem vittem, úgy döntöttem, hogy a pohárban készítem a teát (szentségtörés, de ez van).

Ez összesen induláskor 14,5 kg-ot nyomott. Amire Ljubljanába értem már kevesebbet, mert a joghurt, paradicsom, stb. nagy része valóban el is fogyott a közel nyolc órás vonatozás során. Értelem szerint a konzerveket az út elején terveztem elfogyasztani, a könnyebb levesporokat cipeltem messzebb, illetve néha vettem ezt-azt olasz étkezdékben (nagyon sokféle péksüteményük van, 1-2 euróból jól lehet lakni, ezeket sokszor dekára mérve árulják).

dsc04610.JPG

A kép Velencében készült, vidéken hasonló dolgokat ennek az árnak a feléért-harmadáért lehet venni.

A tejtermékeket. sajtot, joghurtot, friss zöldségeket, felvágottat végig helyi boltokban vásároltam. Általában ami nagyon helyi termék, az nem szokott sokba kerülni. Pl. Olaszországban a paradicsom és az olajbogyó kimondottan olcsóbb, mint Magyarországon. Ezeket, kiegészítve valami zsemleszerűségekkel, sajttal, némi szalámival sokszor ettem reggelire. Illetve Amundsen óta tudjuk, hogy a kakaó mennyire fontos. Mivel tejet nem nagyon tudtam volna cipelni (bár a bolti dobozból áttölthető lezárható ásványvizes flakonba), ezt általában úgy szoktam megoldani ha kakaóra vágynék (nem csak itt, ezen az úton, hanem máskor is), hogy délután vettem egy liter tejet, abból valamennyit azonnal megittam. Estére megcsináltam a maradék felét, reggel meg a másik felét. Így másnapra elfogyott, éjszaka pedig még volt annyira hűvös, hogy semmi baja nem lett. Nagyjából ennyit a technikai részletekről. Következzék az út leírása!

dsc04401.JPG

Elindulás Ljubljanából, teljes menetfelszereléssel

Mivel egy ilyen blogbejegyzésben nem lehet mindent részletesen napról-napra leírni, a következőkben néhány fontosabb élményt emelnék ki.

Utólag visszaolvasva: de, végül sikerült, minden napról írtam valamit, pedig eredetileg nem terveztem. Viszont mivel ezzel a leírás irgalmatlan hosszúra nyúlt, kénytelen voltam három részre szétszedni.

Az útleírás itt folytatódik:

Velencei kirándulás II. rész (Ljubljana - Portogruaro)

Velencei kirándulás III. rész (Portogruaro - Velence)

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr5214354197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.