Ez az írás egy fordítás. Egyszer már készült hasonló, akkor egy gagauz borokat bemutató cikkből. Ezúttal a turisták érdeklődésére leginkább számot tartó öt nevezetességet mutatom be. Valamikor majd lesz egy saját összeállátás is, amit én tartok legérdekesebbnek egy külföldi számára, de ezúttal moldáv ismerőseim összeállítása következzen: locals.md cikkének magyar fordítása. Az eredeti cikk képei, a szerzők hozzájárulásával közlöm, mind a képek, mind az eredeti szöveg az ő szellemi tulajdonuk.

Öt különleges hely, amit látni kell a Moldovába érkezőknek

Több, mint 110 000 turista látogatott el az elmúlt évben Moldovába és a statisztikák szerint számuk dinamikusan növekszik. Az egyénileg vagy csoportosan ide utazók számára készült ez a kis összeállítás arról az öt helyről, melyet senkinek nem szabad kihagyni ha az országunkba látogat.

Cricovai pincék

A cricovai pincéket méltán nevezhetnénk a világ nyolcadik csodájának. A Cricova falu alatt elhelyezkedő hatalmas kiterjedésű pincerendszer valóságos föld alatti várost alkot: széles sugárutakkal, kis utcákkal, melyek mindegyike a benne tárolt bor nevét viseli [prospekt Cabernet, strada Sauvignon és hasonlók - a fordító megjegyzése].

Ezek a cricovai pincék igazi különlegességeket őriznek, mely ma Moldova nemzeti borgyűjteményének számít. Köztük számos egyedi, történelmi bor található - a legidősebb egy 1902-ben palackozott jeruzsálemi misebor.

A borászatra különösen alkalmas klímának köszönhetően szerte a világból politikusok, hírességek, gyűjtők tárolják itt gyűjteményüket, többek közt John Kerry, Vlagyimir Putyin és Angela Merkel. Napjainkban a gyűjtemény 1,3 millió palackot számlál, valós piaci értéke szinte felbecsülhetetlen.

A cricovai borászatot ebben a cikkemben mutatom be részletesen: Gagarin és a cricovai pincék.

A régi Orhei

A régi Orhei (vagy Sántha Attila kutatásai szerinti magyar nevén: Várhely) Moldova egyik jelképe, Kisinyovon kívül ide érkezik a legtöbb turista. A puha mészkőbe bevágódó Răut folyó eróziója alakította ki ezt a meredek sziklafalak közt kanyargó, egyedi, lenyűgöző tájképet. Itt a szó szoros értelmében megérezhetjük a történelem leheletét. A géták, régi rómaiak, tatár-mongol Aranyhorda [de még az etelközi magyarok is - a fordító megjegyzése] mind itt hagyták emlékük. Napjainkig fennmaradtak a középkori erőd és a tatár fürdők romjai. Ezeken kívül a környéken található barlangok, sziklakápolnák, az egykor itt élt szerzetesek mészkőbe vésett cellái is vonzzák a turistákat. Az egyik hegytetőn emelkedik egy kolostor, a faluban pedig találunk kis néprajzi gyűjteményt, és ha mindez nem lenne elég, akár egy csigafarmra is ellátogathatunk. 

Orhei nevezetességeiről itt írok: A Răut kanyon történelmi emlékei.

A sorocai vár

A középkorban Soroca a Moldáv Fejedelemség védelmi rendszerének egyik tagja volt. A ma látható, kőből készült várat Ştefan cel Mare, azaz I. Nagy István építtette 1499-ben, egy korábbi fa erődítmény helyén. Hamarosan kiemelkedő fontosságúvá vált, mely eredeti formájában maradt fenn napjainkig. A várral együtt élte túl az évszázadok viharait az a templom is, melyet a bejárati kapu fölé emeltek [Kelet-Európában rendkívül elterjedt, hogy főleg kolostorok, de várak kapuja fölé építenek egy kis kápolnát - a fordító megjegyzése].

Maga az építmény kör alaprajzú, átmérője 38 m, összesen öt, egyenként háromszintes bástyával rendelkezik, magasságuk 20-26 m. A korábban meglehetősen romos állapotban lévő várat több éves munkával helyreállították. 2015-ben nyílt meg ismét a látogatók előtt, immár eredeti formájában. 

A várról szól ez a cikkem.

Naslavcea

A Moldova északi csücskében, festői, magas dombok közt elterülő Naslavcea igazi hegyvidéki falu benyomását kelti. Naslavcea a Dnyeszter bal partja közelében, egy hét km hosszan elnyúló mély völgyben fekszik. Ezen a területen kanyarodik a Dnyeszter kelet felé, hogy Ukrajnát elhagyva moldáv földre érjen. A közepén elterülő, a folyót kettéosztó szigetet csodálatos fűz és nyárfaligetek borítják. A falu szinte bármely magasabb pontjáról felejthetetlen kilátás nyílik a völgyre és a folyóra.

Naslavcea határában épült néhány éve a Dnyeszter második vízerőműve, mely az energiahiányban szenvedő Moldova problémáit igyekszik javítani. Itt volt egykor egy argillit bánya, melyet a rekultivácót követően feltöltöttek vízzel és mára egy hihetetlenül szép türkizkék színű tóvá vált. Mivel határterületnek számít, csak a határőrség külön engedélyével látogatható. Naslavcea másik egyedülálló természeti látnovalója a Carpov Iar nevő sziklaképződmény. A Chisărău patak partján található, ősmaradványokban gazdag rétegeket tartalmazó sziklafal 1962 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A paleontológusok a carpov iar-i kőzetekben 60 növény és 10 addig ismeretlen halfajt azonosítottak, melyek segítik a régmúlt idők növény és állatvilágának jobb megismerését.

Naslavceáról még nem írtam cikket, de bloghoz tartozó facebook-os profilképem ott készült. És ha már ránézel a facebook-ra, rögtön csatlakozz is kis Moldova rajongó csoportunkhoz, nehogy lemaradj valami fontosról!

Condriţa

Condriţa kolostorának alapításához egy legenda kapcsolódik. Valamikor a régi időkben a sok embert megölő Condrea hajdut úgy döntött, hogy lelki megtisztulásáért békés, Isten-kereső életbe kezd. Találkozott egy szerzetessel, aki vezeklésül korábbi bűneiért azt rótta ki rá, hogy mindaddig kell öntöznie egy közelben lévő száraz fatuskót, amíg annak ágán meg nem jelennek a zöld levelek. A szerzetes még azzal is nehezítette az egykori hajdut [hasonló, mint Magyarországon a betyár] feladatát, hogy az öntözéshez kizárólag a saját szájában vihette a vizet. Condrea nem esett kétségbe, szorgalmasan végezte a kirótt büntetést. Arról nem szól a fáma, hány napig tartott, amíg a csoda bekövetkezett, de végül kihajtott az elszáradt fa. Ennek örömére Condrea egy templomot alapított, mely köré később kolostor épült. [A kolostor fő tevékenysége pedig még később a méz-készítés lett, mára Moldova egyik leghíresebb méztermelő vidéke, itt található az ország egyetlen méz-múzeuma is - a fordító megjegyzése.] 

Condriţáról sem készült még külön cikk, de folyamatban :-) 

Köszönet a képekért és a szövegért a Túl a Pruton blog moldovai együttműködő partnerének, a locals.md hírportálnak!