Ezeréves város Kijev árnyékában
2019. március 12. írta: tulapruton

Ezeréves város Kijev árnyékában

Csernyigov - az ukrán Ravenna

Ha egy "átlagmagyar" (van ilyen?) Ukrajnába utazik, akkor az esetek többségében Kárpátalját látogatja meg. Esetleg Galícia fővárosáig, Lvovig (a történelmi Lemberg) még eljuthat. A legbátrabbak Odesszáig, vagy Kijevig merészkednek. Kijevtől keletre viszont gyakorlatilag senki nem utazik. Pedig a Dnyeper és az orosz határ között húzódó sztyeppevidék olyan történelmi városokat rejteget, mint Poltava, Szumi vagy Csernyigov. Közülük talán ez utóbbi a leglátványosabb. Él itt egy ismerősöm, így ha nem is túl gyakran, de néha-néha elvetődök ide, az északkeleti végekre.

dsc03573.JPG

A Szentháromság kolostor

Ha érdekel a poszt-szovjet régió, csatlakozz facebook csoportunkhoz! Itt felteheted a kérdéseidet a térséget jól ismerőkhöz, megoszthatod képeidet, élményeidet is! Katt ide: Poszt-szovjet utazás.

A terület már az őskortól lakott volt, ezt a város határában talált, 6000 éves neolitikumi leletek tanúsítják. A Gyeszna és hajózható mellékfolyói kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően hamarosan nagyobb, állandó települések alakultak ki. A népvándorlás korából több kurgán (sírdomb) maradt ránk, kettő a város belterületén, a mellettük lévő múzeumban a korszak régészeti leleteiből láthatunk kiállítást. Innen került elő a XIX. sz. második felében a híres Csernyigovi ivókürt. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy az ivókürt a Honfoglalás korából ismert tarsolylemezek motívumaival rokonítható. A lelet jelenleg a moszkvai Történeti Múzeumban látható.

dsc03552.JPG

Jellegzetes XVIII. századi lakóház

A város első írásos említése egy 907-ben keltezett oklevélen olvasható: Oleg, kijevi fejedelem egy bizánciak elleni győztes csatát követően Csernyigov és az orosz földek más városai számára hadisarcot fizettetett a görögökkel valamint kereskedői vámmentesen árulhatták portékáikat Konstantinápolyban. A Kijev, Bizánc és a távolabbi orosz fejedelemségek városai közt elhelyezkedő, a kereskedelemhez kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező Csernyigov hamar nagyra nőtt: a Kijevi Rusz második legjelentősebb városának számított. A Dnyeperen, majd a Gyesznán felhajózó görög kereskedők egy rövidebb szárazföldi utat követően innen kiindulva érték el az Oka folyót, majd azon keresztül a Volga vízrendszerét, ezáltal a kelet-európai kereskedelem kulcsává vált. A X-XV. századok közt önálló fejedelemség, a Dnyeper bal partján hatalmas területek tartoztak uralma alá.

800px-kievan_rus_in_1237_ru_svg.png

A XII. században a csernyigovi (kék színnel) volt az egyik legnagyobb az orosz fejedelemségek közt (térkép forrása)

A virágkornak az 1239-es tatár betörés vetett véget, ezt követően már soha nem nyerte vissza egykori fényét. A XIV. század végétől a Litáván hercegség része, továbbra is fontos kereskedelmi központ: a keletről érkező selyem, szőnyegek, egzotikus fűszerek átrakodóhelye. Az orosz-litván háború során 1531-ben került orosz fennhatóság alá. A várat megerősítették, melyet ezután már nem tudtak bevenni sem a litvánok sem a lengyelek. A csernyigovi kozákok később aktívan támogatták Nagy Péter cárt, aki személyesen is ellátogatott a városba. 

dsc03548.JPG

Ősi templomai, kolostorai napjainkig meghatározzák a városképet. A művészettörténetileg fontos látnivalók többsége ebből a XI-XIII. századok közti korszakból származik. Csernyigovot "ukrán Ravenna"-ként emlegetik, hiszen itt maradtak fenn a legnagyobb számban a tatárjárás előtti korok építészeti emlékei, ahol szabadtéri múzeumként tanulmányozhatjuk az orosz építészet kialakulását, fejlődését - mindezt Ukrajnában. 

dsc03617.JPG

Csernyigov központjában számos szép, XIX. századi ház áll.

A vasútállomáson a vonatból kiszállva először egy lakótelepen találjuk magunkat. Első ránézésre egy átlagos szovjet panel-városnak tűnhet, bizony innen még kell egy kis séta a történelmi belvárosig. Bár egy háromszázezres megyeszékhelyen járunk, a kis mellékutcákban gyakran találunk régi, hagyományos házakat. Sajnos az egységes, faházak alkotta utcakép ma már ritka, a szovjet idők városfejlesztési programjai felújítás helyett betonépületekkel töltötték ki a pusztuló faházak helyét. Mára változott a trend, ami még megmaradt, azt igyekeznek megőrizni az utókornak.

dsc03551.JPG

De persze az igazi élményt a templomok sokasága jelenti: a Csernyigovi fejedelemség fénykorából, a XI.-XIII. századokból számos értékes és szép műemlék maradt ránk. Ezek az egyedülálló építészeti - kultúrtörténeti alkotások jelenleg az Unesco Világörökség várományosi listáján szerepelnek. A művészettörténetileg jelentős templomok többsége a központban látható, viszonylag kis területen, amit gyalog könnyen bejárhatunk. Az első név szerint ismert fejedelem Msztiszláv volt, a kijevi Bölcs Jaroszláv testvére. Fővárosának közepén rendezte be a fejedelmi udvart, majd elkezdte a Szpaszo-Preobrazsenszkij templom építését. Az együttesből csak a templom maradt meg, a többi épületből csak az alapfalak romjait láthatjuk.

dsc03614.JPG

A Szpaszo-Preobrazsenszkij (Az Úr Színeváltozása) templom 1030-34 között épült, a fejedelemség főtemploma lett. Az ősi orosz építészet legrégebbi fennmaradt alkotása. Azon kevés tatárjárást túlélt épület, amely átalakítás nélkül őrzi eredeti formáját. A bizánci stílusú, az ötkupolás, mintegy 20x30 m alapterületű templom belső terét nyolc oszlop tagolja A külső falakon, a homlokzaton jellegzetes, finom téglamintákat figyelhetünk meg. Az egyetlen jelentősebb átalakítás az 1756-os tűzvész után történt, mely a belső teret érintette, ekkor épült kétoldalt a két, kör alakú harangtorony is. Sajnos az eredeti freskók nem maradtak fent, csupán az 1967-es restaurálás során tártak fel kisebb töredékeket. A tűzvészben megsérült a fából készült, faragott kórus is, melyet nem állítottak helyre. Azonban a padló mozaikjai, a különféle kövekből összeállított pillérek jól mutatják a belsőépítészet korabeli gazdagságát. Több csernyigovi fejedelem sírja található a templomban.

dsc03599.JPG

Közvetlenül mellette emelkedik a Borisz és Gleb vértanúknak szentelt templom, mely 1115-ben egy régi fatemplom helyén épült. Sorsa kevésbe volt szerencsés: az 1239-es tatár hódítás során megsérült, melyet tovább tetézett egy 1611-es tűzvész. 1857-ben állították csak helyre, de csak magát az épületet, a belső berendezésből addigra már semmi nem maradt, egyszínű, fehérre meszelték. Ma múzeum: a város gazdag múltjáról tudhatunk meg számos érdekességet a régészeti leletek, a numizmatikai gyűjtemény, a kiállított használati tárgyak segítségével. A különféle egyházi kegytárgyak, ikonok, miseruhák között figyelemre méltó a Mazepa idején készült ezüst ikonosztáz ajtószárny. Hajdan kolostor tartozott hozzá, ebből ma már csak a harangtorony látható.

dsc03603.JPG

dsc03605.JPG

A pár utcasarokkal távolabb álló Pjatnyickaja templom az egy központi kupolával díszített, XII. századi, egykupolás orosz típus jellegzetes alkotása: markáns függőleges tagolódás, téglaívek teszik mozgalmassá a falfelületeket. A II. Világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, a szentélyrész kivételével az egész épület elpusztult. A törmelékből, az eredeti anyagok felhasználásával építették újjá, de a munka elhúzódása miatt csak évtizedekkel később, 1972-ben nyílt meg, mint építészeti múzeum, 1991-től ismét templom. Építési idején élte a város fénykorát: a virágzó művészetek az építészetben is érvényre jutottak. Kijev után a második legnépesebb orosz város volt ekkoriban, fontos szerepet játszott az középkori orosz állam kultúrájának kialakításában és fejlődésében, híresek voltak krónikaírói.

dsc03619.JPG

A közelben, egy park közepén álló Jekatyerinszkaja templomot nem lehet szem elől téveszteni, 5 aranyozott hagymakupolája már messziről felkelti a figyelmet. Az előzőeknél későbbi alkotás, 1715-ben készült. A városközpontban a templomok mellett főleg XIX. század végi épületeket láthatunk, melyek közé befurakodtak a szovjet idők "sztálinbarokk" és panel alkotásai.

dsc03588.JPG

A parkban tovább sétálva hamarosan a várhoz jutunk, mely egy X. századi földsánc vonalát követi - ez Csernyigov legrégibb fennmaradt emléke. Az eredeti, palánkokkal megerősített földvár mintegy 16 hektár terültet fogott közre, meghaladva a korabeli Kijev kiterjedését. Nem csak a konkrét várost, hanem kiterjedt művelt földeket is magában foglalt, hogy ne lehessen könnyen kiéheztetni, ezzel az ellenségnek megnehezítsék a dolgát. Nem kell nagy, magas falakra gondolni, ebből az irányból megközelítve egyáltalán nem tűnik úgy, hogy várban lennénk. Viszont a Gyeszna felőli oldalon nagyszerű kilátásban lehet részünk: a folyóra éppúgy mint a távoli kolostorokra rálátunk.

dsc03597.JPG

XIX. századi ágyú a vár falán, a Gyesznát övező parkos-erdős területből kiemelkednek a templomok kupolái. 

A XIX. században ez a rész volt az adminisztráció központja, erről több, a kor jellegzetes orosz klasszicista stílusában emelt épület tanúskodik. Egy részük ma már múzeum, képtár, kultúrház de itt találjuk a mai városházát is.

dsc03602.JPG

dsc03600.JPG

Puskin 1886-ban emelt bronzszobra a régi időkre emlékeztet.

Kissé távolabb, a Gyeszna folyót követve érkezünk a Jelecszki női kolostorhoz. A tömzsi, 36 m magas kaputornyon jutunk az udvarra. A XVII. században egy korábbi fa torony helyére épült. Az egész kolostort fal veszi körbe, mely ilyen szépen itt maradt meg legjobban, nem csak Csernyigovban, de egész Ukrajnában ritka. A kolostori épületekkel szemben, az utca túlsó felén láthatók egy másik, a XII. századi de azóta már teljesen megsemmisült Szeverszkij kolostor romjai valamint egy IX. századi kurgán, a Csjornaja Mogila.

dsc03586.JPG

A vaskos falakkal körbevett udvar közepén emelkedik a XI.-XII. században épült Uszpenszkij székesegyház. Oleg Szvjatoszláv, a Rurik dinasztia uralkodója építtette. A meglehetősen áttekinthetetlen középkori orosz történelem legbefolyásosabb családja volt a Rurik-ház volt, közülük kerültek ki Kijev, Vlagyimir, Moszkva alapító fejedelmei, és az első cárok is. A tatár hódítás során jelentős sérüléseket szenved, de a XV. században újjáépítik, a ma látható "ukrán barokk" kupolákat az 1699-es felújítás során kapja. Egy nagy és körülötte számos kisebb kupolája jellegzetes ukrán stílusban készült. A templom háromhajós belső terét hat oszlop tagolja, művészettörténeti különlegessége, hogy részben fennmaradtak az eredeti, XII. századi freskók.

dsc03557.JPG

A kurgánok a pusztai nomád népek jellegzetes temetkezési helyei, az itt láthatók a IX.-X. századokból származnak. A XIX. században még több száz ilyen sírdomb emelkedett a környéken, de a fosztogatások eredményeképp számuk néhány tucatra csökkent. Közülük kettőt találunk a város határain belül. A csernyigovi kurgánok a középkori Rusz leggazdagabb régészeti lelőhelyeinek számítanak, emiatt az itt talált tárgyak jelentős részét a szovjet korszakban Moszkvába szállították, de számos érdekességet találunk a helyi múzeumokban is. Ha időnk engedi, kapaszkodjunk fel a tetején álló emlékműhöz, ahonnét belátni a város templomait és a Gyeszna folyót.

dsc03585.JPG

Még jobban eltávolodva a központtól, hamarosan egy monumentális épületcsoporthoz jutunk: a Troickij (Szentháromság) kolostor tornyai tűnnek fel. Az 1679-1689 közt épült Szentháromság székesegyház alapítása Ivan Mazepa nevéhez fűződik: miután hetmanná választották tízezer arannyal támogatta az építkezést. Ma ez Csernyigov legnagyobb temploma, a XVII. századi építészet figyelemreméltó alkotása. Barokk ikonosztáza (szentképfala), több, mint húsz m-es magasságával az egyik legnagyobb Ukrajnában.

dsc03561.JPG

Bár a férfikolostor leglátványosabb épülete a székesegyház, rajta kívül még egy kisebb templomot, szerzetesi épületeket, refektóriumot (a szerzetesek közösségi étkezésére szolgáló helyiséget) láthatunk, falai között pedig teológiai iskola működik. Kapaszkodjunk fel az 1775-ben emelt, 68 m magas harangtoronyba! A pár grivnyás belépőjegy megváltása után felejthetetlen kilátásban lesz részünk, nemcsak a kolostorról készíthetünk látványos fényképeket, de belátjuk egész Csernyigovot.

dsc03568.JPG

dsc03576.JPG

A székesegyháztól egy lépcsőkkel tarkított ösvényen sétáljunk le a Gyeszna partjára! Útközben kis templom mellett haladunk el (Iljinszkaja cerkov - Szent Illés templom), innen nyílik a lejárat a barlangkolostorhoz. Eredetileg egy pogány szentély állt ezen a helyen, mígnem a kijevi Lavrát is alapító Anatolij szerzetespap magányos bolyongása során el nem jutott ide és kivájt a sziklából egy cellát, melyből kinőtt a későbbi kolostor. Ahogyan a kijevi őskrónikában olvashatjuk: "És minekutána elküldte Szvjatoszlav Anatrolijt Csenyigovba, Anatolij eljött és beleszeretett a Boldin dombjaiba, és egy barlangot ásott, melybe költözött. És azóta áll a mai napig a kolostor a Szent Szűznek, a Boldin dombján." (forrás). Amit a legendákon túl tudni lehet, az annyi, hogy 1069-ben, Szvjatoszláv fejedelem alapított itt először szerzetesi közösséget. A két város - Kijev és Csernyigov - akkori vetélkedéséhez hozzátartozott, hogy a cserniygoviaknak is égető szükségük volt egy barlangkolostorra, hogy ezzel is a Kijevvel való egyenrangúságukat fejezhessék ki. 

dsc03582.JPG

Aki már picit belefáradt a sok templom látványába, az se hagyja ki ezt az épületet! A templom alatt mintegy 200 m hosszúságú kazamatarendszert vájtak a puha homokkőbe. Felépítése talán a kijevinél is bonyolultabb (bár annál rövidebb), hiszen itt több szintben, egymás alatt is futnak a járatok. Ide temetkeztek a kolostorok igumenjei, püspökei és más főpapok. A föld alatti folyosók itt-ott elágaznak, másutt újra egyesülnek, valóságos labirintust alkotva. Egy picit a kijevi Lavra alatt húzódó kriptarendszerhez hasonlít, a legfőbb különbség, hogy itt nincsenek turisták, teljesen egyedül bolyonghatunk a járatokban. Visszatérve a napfényre, a parkban lévő padok egyikén, gyönyörű környezetben tudjuk kipihenni a városnézés fáradalmait.

dsc03540.JPG

A vasútállomás várójában is kapunk egy kis ízelízőt Csernyigovból: a falakon a jelentősebb templomok festményei fogadják a látogatót.

Megközelítés: Kijevből napi 5 vonatpár, illetve szintén 5 elektricska (személyvonat) jár oda-vissza. A vonatút két és fél óra, az elektricska menetideje három és fél óra, ez utóbbi esetben Nyizsiny városkában át kell szállni.

Felhasznált források:

Turisztikai kalauz openarium.ru

A Csernyigovi Egyházmegye hivatalos honlapja

Csernyigovi tempomok

A képek a saját képeim.

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr9514377135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.