70 éve kezdődtek a moldovai deportálások
2019. július 06. írta: tulapruton

70 éve kezdődtek a moldovai deportálások

Azt mindenki tudja, hogy Magyarországról és a szocialista tömb más országaiból számos hadifoglyot vittek el "málenkij robot"-ra, nagy részük soha nem tért vissza, a padlássöprésekről is sokat lehet olvasni. Valahogy úgy érzem, ezzel szemben kevés szó esik mostanában arról, hogy a Szovjetunión belül is zajlottak tisztogatások, tömeges deportálások. Pedig a II. Világháborút követő években milliók kerültek munkatáborokba, vagy voltak kénytelenek otthagyni szülőföldjüket. Lényegében minden szovjet tagköztársaság érintett ebben, a sanyarú vicc szerint talán csak az észak-szibériai népek úszták ezt meg (persze nekik meg ott volt az állataik államosítása, ősi természeti hitük betiltása, a kényszerű asszimiláció):

Egy csukcs jegesmedvevadász füstjelekkel beszélget egy pár km-el arrébb lévő másik csukcs jegesmedvevadásszal. A felesége figyeli, figyeli, aztán egy idő után rászól: - Ne politizáljatok! A végén még deportálnak bennünk. Mire a vadász: - Innen? Hová?

A blog tematikájának megfelelően ezúttal a moldovai kitelepítésekről írok. A cikk eredetije a locals.md hírportálon olvasható, a képek az eredeti cikk képei. Eredeti: 6 ИЮЛЯ 1949 ГОДА 11 ТЫСЯЧ МОЛДАВСКИХ СЕМЕЙ БЫЛИ ДЕПОРТИРОВАНЫ В СИБИРЬ И КАЗАХСТАН

 

1949. július 6: Megkezdődött 11 ezer moldovai család Szibériába száműzése

Pontosan 70 évvel ezelőtt, 1949. július 6. éjszakáján kezdték meg a moldovai lakosság tömeges áttelepítését Szibériába és Kazahsztánba. A Jug (Юг=Dél) elnevezésű művelet során a térség minden népéből kerültek ki deportáltak: moldávokra, ukránokra, gagauzokra, bolgárokra, zsidókra egyaránt várhatott ez a sors. Ez volt a második, egyben legsúlyosabb kitelepítési hullám abban a harcban, melyet a kulákok, a gazdag parasztság ellen folytatott a szovjet vezetés. Összesen 35 796 embert lakoltattak ki otthonukból, köztük 9 864 férfit, 14 033 nőt és 11 889 gyermeket.
deportation-moldova8.jpg

 Ecaterina Diulgher, beşalmai lakos (Gagauzia, Comrati járás), 1949-ben deportálták Kurgánba, Alexandra nevű lányával és két unokájával együtt.

 deportation-moldova7.jpg

 Afanasie Capanji, Csadir-Lunga szülötte (Gagauzia), a kulák-listán összeírták, majd 1949-ben családjával együtt Kurgánba deportálták, ahonnét soha nem tért már vissza.

 deportation-moldova6.jpg

 Moldáv esküvő Kazahsztánban. A vőlegény: Petru Ciobanu, a menyasszony: Xenia Gore, a gyermekeket szintén Besszarábiából deportálták 1949 nyarán.

 

Az egész procedúra 1949. június 6-án éjjel 2-kor kezdődött és június 7-ére este 8-ra be is fejeződött. A hatósági utasítás értelmében családonként 1,5 tonna ingóságot állt jogukban magukkal szállítani a deportáltaknak. A valóságban olyan rövid időt engedtek a pakolásra, ami a többségnek arra sem volt elegendő, hogy a legszükségesebbeket összeszedje, jobbára csak a kezük ügyében lévő néhány dolgot vitték: valaki egy varrógépet, más egy hordó mézet. Sokuk meleg ruhák és munkaeszközök nélkül indult el Szibériába, a gondos csomagolásra nem adtak időt a katonák. Mindazt, amit hátrahagytak: beleértve a házakat, a földeket és az összes ingóságot, az állam a kollektív gazdaságok (kolhozok) számára kártérítés nélkül elkobozta.

deportation-moldova5.jpg

Mihail Şestacov és családja Csadir Lungából. Korábban Gyenyikin cári altábornagy (élete magyarul a wikipédián) seregében szolgált. 1949-ben deportálták Kurgánba.

 

A kitelepítetteket teherautókon szállították a legközelebbi vasútállomásokig. Egyetlen nap leforgása alatt 30 szerelvényt (1573 vagont) indítottak Szibéria és Kazahsztán irányába. Kettő - négy hétig tartott az utazás a számukra kialakított "különleges övezetekig". Orvos vagy ápoló a hivatalos rendelkezés szerint nem mehetett velük. Emiatt, bár ma már szinte lehetetlen pontos számokat mondani, de nagyon sokan még azelőtt meghaltak, hogy elérték volna száműzetésük helyszínét.

deportation-moldova4.jpg

Teodor Şişcanu, Măcăreşti, Ungheni járás. Családjával együtt Irkutszkba deportálták 1949-ben.

 

Megérkezésüket követően szétköltöztették a helyiek közé, vagy a kimondottan a "Jug" műveletre épített, esetleg korábbi kitelepítésekből megmaradt barakkokban szállásolták el őket. A deportálások "hatékonysága" a vezetés minden várakozását felülmúlta. 1949 júliusától novemberig 32%-ról 80%-ra emelkedett a kolhozokba önként belépők száma, 1950 januárjában pedig már meghaladta a 97%-ot. A további megtorlásoktól tartva a parasztok inkább lemondtak földjeikről és más javaikról az állam javára.

deportation-moldova3.jpg

Fiodor Mihov és családja Csadir Lungából. 1949-ben deportálták Kurgánba, a fotó 1953-ban készült.

 

A "Jug" művelet Szergej Kruglov szövetségi belügyminiszter és Fjodor Tutuskin a Moldáv SzSzK belügyminiszterének rendeletével kezdődött. Egy 1948. október 12-i levelében Tutuskin rámutat arra, hogy „a román-moldáv burzsuj-nacionalista, kulák-bűnöző és spekuláns elemek maradványai [ez egy olyan "gyönyörű" szófordulat, hogy meghaladja fordítási képességeimet, ha valaki tud rá jobb magyarítást, kommentben adhat tippeket, az eredeti: остатки румыно-молдавских буржуазно-националистических, кулацко-бандитских и спекулятивных элементов] ellenállnak a mezőgazdaság korszerűsítésének ”. Emiatt Tutuskin, mint a helyi Belügyminisztérium vezetője, engedélyt kért Moszkvától 15 000 kulák család Moldovából való kitelepítésére, de ha nem lehetséges, akkor "legalább a kulákság legveszélyesebb és gazdaságilag legerősebb 5000 emberére".

deportation-moldova2.jpg

Különféle nemzetiségű gyermekcsoport, akiknek a szüleit 1949 nyarán telepítették Kazahsztánba.

 

Az ezt követő hónapokban a helyi hatóságok beszámoltak a kulákság "ellenséges, felforgató" tevékenységének növekedéséről, sőt, terrorcselekmények szervezésével is megvádolták őket. 1949. március 17-én a Moldovai SzSzR vezetői: V. Ivanov, N. Koval és G. Rugy, egy hasonló tartalmú levelet küldtek magának Sztálinnak.

deportation-moldova1.jpg

Ilie Cozmulici kisinyovi lakos, 1949-ben száműzték Szibériába feleségével Mariával és lányával Tamarával.

 

A Szovjetunió Minisztertanácsa elfogadta a kérelmet, 1949. április 6-án aláírták azt a rendelet, mely több mint 11 000 kulák család, összesen 40 850 ember deportálását rendelte el Kazahsztánba, az Altáji Területre, valamit Kurgan, Tyumen és Tomszk körzetekbe. A kitelepítések során minden járás saját "normát" kapott, a névlistákat a helyi falusi tanácsok és a pártszervezeti vezetők állították össze. A kulákokkal együtt száműzetés lett a sorsa számos kereskedőnek, a cári hatalmat kiszolgáló fehérgárdistának, a román adminisztrációval együttműködőknek és a korábbi egyházüldözést és tisztogatásokat valahogy túlélt papoknak. A kitelepítések alapjául általában a földterület nagysága, a marha- és baromfiállomány mérete szolgált. A "túl gazdag" parasztok már 1944 óta magasabb adót fizettek, majd automatikusan feketelistára kerültek. Azokat pedig, akik megpróbáltak kibújni a beszolgáltatási kötelezettségek alól, helyi népbíróságok elé citálták.

deportation-moldova0.jpg

Ion Bogdănaş és felesége Ana, Cojusnából, 1949-ben deportálták Tyumenbe.

 

Fotó: Cartea Memoriei. Catalog al victimelor totalitarismului comunist, Chișinău, Știința, 2005, vol. IV, ed. Elena Postică.

A bejegyzés trackback címe:

https://tulapruton.blog.hu/api/trackback/id/tr6414929350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gery87 2019.07.17. 21:39:27

Szörnyű...
Ártatlan embereket csak úgy mindenüktől megfosztani...elhurcolni mint az állatokat.
A legnagyobb szégyen hogy ilyen akár még ma is megtörténhet bárkivel...akár nálunk is....akár "holnap".

Nem akarok politizálni de sajnos ma is találni több ezer végrehajtó embert kis hazánkban is arra hogy mondvacsinált okokkal a "hazaáruló férgeket" vagonokba rakják és egy éjszaka alatt deportálják....a vagyonukat pedig elvegyék...a többség pedig nem csinálna semmit!