Utazz velem Moldovába 2019-ben is!
Ha megnéznéd a csadir-lungai arany Lenint vagy kipróbálnád a gagauz ételeket, utazzunk együtt! Idén több moldáv és ukrán utat szervezek, lesz autós rally, és hagyományos buszos körút is. Részletek hamarosan! Addig is érdeklődni lehet a lengyellaszlo@freemail.hu e-mail címen.
Tavaly megismerkedtünk Gagauzia fővárosával, Comrattal. Mostani írásomban az autonóm terület második legnagyobb városát Csadir Lungát (gagauz helyesírással: Çadır Lunga/Чадыр Лунга, moldáv helyesírással: Ceadîr Lunga) mutatom be.
A városi önkormányzat épülete a fő utcán
A Csadir településnév első említése egy 1589-es keltezésű okmányban olvasható. Az akkori, nogáj tatárok által alapított település azonban még nem itt, hanem a mai Leovo közelében állt. Dél-Besszarábiában akkoriban még nem bolgárok és gagauzok éltek, hanem a tatárok ellenőrzése alatt állt, legnagyobb településük Căuşeni volt. Egyes források szerint 30 000 nogáj tatár család élhetett ezen a vidéken, mint a krími tatár kán alattvalója. A mai Csadir Lunga helyét is egy tatár falu: Aran-Jurdo foglalta el. Napjainkig fennmaradtak a városban és környékén tatár eredetű földrajzi nevek (települések, dombok, vízfolyások, dűlők), mint például Almanzsik, Burjak-Csukur, Manzir-Malesz és még számos hasonló. A török uralom hanyatlásával a hűbéres tatárok hatalma is megingott. A lassacskán elnéptelenedő vidékre egy gazdag moldáv bojár felesége a balkánról szláv és török nyelvű bolgárokat hívatott. Ez utóbbiak voltak a gagauzok, akik bolgár eredetű, török nyelvű de orthodox keresztény vallású népként megtelepedtek a vidéken. Eredetileg, az 1770-es években a Leovo melletti Csadirba költöztek, majd 1790-ben a mai helyre. Innen ered a városnév is, mely eredetileg Jeni-Csadir, azaz új Csadir volt. Később vette fel a területet átszelő Lunga folyóról a Csadir Lunga nevet. A csadir gyökere ugyanúgy a perzsa „csador”-ra megy vissza, ahogy a magyarban is a sátor. Tehát a városnév jelentése Lunga-menti sátor/sátortábor, azaz település.
A Lunga folyó - inkább csak patak, a nyári aszályban még annyi sem - érdekessége, hogy Moldova ásványi anyagokban leggazdagabb felszíni vízfolyása. Oldott ásványi-anyag tartalma 3000-3500 mg/liter körül mozog. A hidrológia 500 mg/l -től tekint egy vizet ásványvíznek, a budapesti Széchenyi gyógyfürdő vize 1774 mg/l ásványi anyagot tartalmaz.
A város hivatalos alapítása 1819, ekkor már az egykori sátrotábort fa és kőépüetek váltják fel. A korabeli orosz hivatalok sokszor panaszkodtak, hogy a telepesek nem tűrik a legkisebb elnyomást sem, így még ebben az évben, december 29-én megszületett a Besszarábiai kormányzóság rendelete, melyben szabad polgárokként rendezte az itt élők jogait: Minden telepes család földterületet, készpénztámogatást, hét évre adómentességet, 50 évre a katonai szolgálat alóli mentességet kapott. Ez az akkori orosz viszonyok között másutt elképzelhetetlen volt még évtizedekkel később is. Mind a mai napig ez a rendelet a történelmi alapja a gagauzok széleskörű területi autonómiájának.
Mihail Csukur portréja a helytörténeti múzeumban. Az ő nevéhez fűződik az oktatás megszervezése, és a gagauz nyelv megújítása, alkalmassá téve a mai, modern korban is használható köznyelvvé.
1825-ben felépült az első templom, hamarosan az iskola is. Mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari üzemeket alapítottak, a dohánytermelés egyik központjává vált. 1878-ban a Bender-Galaţi vasút megépítésével a távolsági közlekedés is megoldódott. A XX. század második felében jelentősen növekedett a lakosságszám, további élelmiszeripari gyárak, így konzervgyár, húsüzem, tejfeldolgozó létesült.
A híres Bender-Galaţi vasútvonal átszeli Csadir-Lungát. 1878-ban ezen szállították le az orosz katonákat a Sipkai csatába.
A legutóbbi, 2014-es népszámlálás szerint picivel több, mint 16 000 lakosa van, melynek nagy része gagauz, jelentősebb, 2700 fős orosz és 1900 fős bolgár kisebbségekkel. A többnemzetiségű városban békésen élnek egymás mellett a különféle népek. Lakosai büszkék rá, hogy Csadir Lunga kétszáz éves történetében egyetlen etnikai konfliktust sem jegyeztek fel.
A fő utca a templommal
Csadir Lunga nem tartozik a műemlékekben, egyéb látványosságokban dúskáló városok közé, ez talán már történetéből is kiderült. Mindenesetre ha valakinek lehetősége van egy hosszabb gagauz tartózkodásra, pár órára megéri ide eljönni. Ami miatt rászántam magam erre a cikkre, hogy az utóbbi években sokat járok Csadir Lungába, számos ismerősöm, barátom akad a városban, ahova mindig örömmel térek vissza. Így bár ha reálisak vagyunk, akkor valóban nem hemzsegnek a látnivalók, de ami van, az számomra kedves emlék, amiről jó írni, még akkor is, ha évekig nem lesz más magyar rajtam kívül, aki eljöjjön Csadir Lungába.
A Lunga melletti park emlékműve II. Világháborúban és az afganisztáni szovjet megszállás során elesetteknek állít emléket
A város főterén áll a híres arany Lenin. Természetesen nem arany, csak aranyszínű festékkel bemázolt. Mindenesetre a poszt-szovjet világban párját ritkítja.
Lenin hátat fordít a klerikális jelképeknek ehelyett a villanyoszlopot nézi. Mint híres idézetében mondta: szovjethatalom és elektromosság egyenlő: kommunizmus.
Nem csak Lenin van, Csadir-Lunga déli határában egy kolostor is emelkedik, mely apácáknak ad otthont.
A gagauz kultúra iránt érdeklődőknek ajánlom a 2 lejes belépővel megtekinthető helytörténeti gyűjteményt. A kis múzeum egy felújított, tradicionális házban kapott helyet. Csadir Lunga történelmén túl betekintést kapunk a helyi népművészetbe, hagyományos ruhákba, használati tárgyakba.
Hagyományosan ilyen alacsony, kör alakú asztalkánál étkeztek
A régi, farkas-fejes gagauz zászló, a háttérben szőttesek.
Ezeken kívül a városban és a környező falvakban számos népi iparművész él, akiknél megismerkedhet a látogató a gagauz textilkészítés vagy fazekasság jellegzetes alkotásaival. Akinek nincs erre ideje, a város piacán található „Сувенир” ajándékboltban vásárolhat helyi jellegzetességeket.
A tökhéjból készített festett-faragott díszek jellegzetes gagauz ajándékok.
Megközelítés Csadir Lungát Moldova összes fontosabb városával számos mikrobusz-járat köti össze. Comrátba óránként járnak marsrutkák, melyek 20 moldáv lejért viszik el az utast. Kisinyovba, Tiraszpolba napi több járat közlekedik, a környező falvakba szintén. Nemzetközi viszonylatban is jó a közlekedés: Isztambul, Szentpétervár egyaránt elérhető közvetlen buszokkal. A város központjában szálloda található, de alapvetően Comratból is megjárható fél nap alatt.
A városnézést kipihenhetjük egy kellemes szőlőlugas alatt: törzshelyem a múzeum közelében.
Felhasznált irodalom: Csadir Lunga város honlapja; Nata Csebotár, csadirlungai helytörténész ismerősöm blogjának több cikke; ismerőseim, barátaim elbeszélései.
Ha szeretnéd megnézni az arany-Lenint és még sok más érdekességet Gagauziában és Moldova többi részén, utazz velünk! Augusztus 18-25 között szervezett autóbuszos út keretében, általam összeállított programmal lehetőség lesz megismerkedni az ország látnivalóival. Az út során a blogban már bemutatott látnivalókon túl megismerkedünk számos más érdekességgel: kanyonvölgyekben túrázunk, középkori templomokat, kolostorokat és várakat látogatunk meg, magyar emlékekkel ismerkedünk, élvezzük a poszt-szovjet múlt csodáit a moldáv atombunkerben és a Dnyeszter Menti Köztársaságban. Kipróbáljuk a városok közötti trolibuszozást, hajózunk a Dnyeszteren, és természetesen borkóstoló és gasztronómiai estek is szerepelnek programunkban. Részletek később, addig is érdeklődni lehet kommentben, vagy e-mail-ben: lengyellaszlo@freemail.hu
Ősz egyik ismerősöm kertjében
