Mivel valami áttekinthetetlen a katyvasz a moldovai/moldáviai földrajzi neveket illetően, szükséges hogy pár részletet rendbetegyünk ezzel kapcsolatban. A magyar nyelvű irodalomban hihetetlen káosz van, lényegében ahány írás, annyiféle nevezéktan. Most itt egy saját javaslatot részletezek.
Tervezek egyszer egy hosszabb írást Moldova toponímiájáról, most bevezető gyanánt lássuk a főbb régiókat! Mindenekelőtt: ezek az elnevezések nincsenek kőbe vésve, inkább ajánlás jellegűek, mindenesetre én így használom őket.
Moldáv Köztársaság: a mai, független állam. Teljes egészében a Pruttól keletre található, átnyúlik a Dnyeszteren is. Történelmi elődje a középkori Moldáv Fejedelemség és a Besszarábiai kormányzóság.
Tréfás térkép Moldova jellegzetességeiről
Dnyeszter-menti Köztársaság (Dnyesztermellék, rövidítve PMR, orosz névből: Приднестровье/Pridnyesztrovje): A Moldáv Köztársaság keleti, kommunistának tartott (de legalább annyira kapitalista) szakadár területe. Sokan tévesen „Dnyeszterentúli”-nak hívják, ami sem nyelvészetileg, sem földrajzilag nem állja meg a helyét. Az orosz „pri” valaminek a környezetét jelöli, pl. Ukrajnában van egy Dnyeper-menti régió („Pridnyiprovszka”). Valami mögött, valamin túl a „za” elöljáróval lenne, mint ahogy az ukrán „Zakarpattya” (az ő nézőpontjukból) „Kárpátokon túli terület”. Földrajzilag szintén nem teljesen igaz a „Dnyeszterentúli” elnevezés, mert, bár a terület 90%-a valóban a (Moldovából nézve) Dnyeszteren túl van, de a második legjelentősebb város, Bender, és még néhány falu a nyugati parton található. Nagyon jó lenne, ha ebben az értelemben használva végre kikopna a magyarból a nyugati (főleg angolszász) eredetű Transznyisztria (és mindenféle helyesírású klónjai, láttam már Transistriát is, ahol bizonyára erre gondolt az író), mert ez teljesen más. Ennél bármelyik fenti változat jobb, érdemes azokból válogatni!
A Dnyeszter-menti Köztársaság térképe
Transznyisztria: Sokszor összekeverik a Dnyeszter-menti Köztársasággal. Transznyisztria alatt a Dnyeszter és a Bug folyók közötti területet értjük. Itt hozta létre a román hatalom a Szovjetúnió 1941-es megtámadása után a megszállt Ukrán területek nyugati részéből, így a mai Odessza, Nyikolajev, Vinyica megyék területének a Bugtól Ny-ra eső részeiből a hasonló nevő közigazgatási egységet. Részletesebben lásd itt. De ezen, a Dnyeszter és a Bug közötti területen szervezték meg a két világháború között a Moldáv ASzSzR-t (Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot) is. NINCS BENNE tehát: Bender, és további nyolc falu, úgymint: Varnyica, Protjagajtovka, Giszka (ezek Bender külvárosai, a benderi enklávéban találhatóak); Kickány, Merenesti, Zagornoje, Kopánka, Kremencsug (ezek a kickányi enklávéban találhatók). Itt jegyzem meg, hogy a jobbparti Moldovába benyúló két PMR enklávé nem függenek össze, szárazföldi átjárás Tiraszpolon keresztül lehetséges. Egyes román soviniszta körök napjainkban is szertenék Transznyisztriát „Nagy-Románia” részének tudni (az elrugaszkodott ötlet, Odesszával együtt mintegy 3 millió orosz-ukrán lakost jelentene).
Transznyisztria a Dnyeszter és a Bug között egy román soviniszták által készített térképen. Mint látjuk, még ők sem értelmezik bele a Dnyesztertől nyugatra eső PMR falvakat.
Transznyisztria (és azon belül a Moldáv ASzSzR - narancssárga vonallal) elhelyezkedése a Moldáv Köztársasághoz viszonyítva
Budzsák: Ukrajna Dnyeszter-Limántól délnyugatra eső (lényegében „Moldova háta mögötti”) része. Főleg különféle nemzetiségek lakják, legnagyobb városa Dnyeszterfehérvár (Belgorod Dnyesztrovszkij/Білгород-Дністровський).
A Budzsák
Besszarábia: a Moldáv Köztársaság Dnyesztertől nyugatra található részei + Budzsák + az ukrajnai Csernovci megye Hotyintól keletre eső területei. Mivel a Besszarábia elnevezés főképp a XIX. században volt használatos, a terület ÉNy-i határa egyúttal az Osztrák-Magyar Monarchia és a Cári Birodalom határa, nyugati szomszédja pedig az Oszmán Birodalom volt, mivel akkoriban Románia még egyáltalán nem létezett.
Besszarábia a XIX. század első felének Európájában
A Besszarábiai Kormányzóság
Moldva: a Pruttól nyugatra (ma Romániában) lévő országrész. Nincs benn Moldvában Bukovina! Egy kis darabkája viszont északon (Herţa és Novoszelica környéke, ezt a legalsó térképen nem jelzi külön szín, de a határokból látható) átnyúlik Ukrajnába.
Moldva elhelyezkedése Románián belül
Bukovina: Moldávia legősibb, történelmi emlékekben leggazdagabb, ÉNy-i régiója. Sajátos kultúrája, néprajza, építészete miatt van létjogosultsága a külön regionális elnevezésnek. A mai politikai határokat figyelembe véve megkülönböztetjük az Ukrajnához tartozó É-Bukovinát és a Romániához tartozó D-Bukovinát. Látható, hogy az ukrajnai É-Bukovinába belenyúlik a herţai terület, ami történetileg Moldva része. A Kárptoktól keletre eső Ukrajnában ez az egyetlen kis térség, ahol román etnikum él. Az összes többi neolatin nyelvű ukrajnai népesség (É-Bukovina, Transznyisztria, Budzsák) moldáv identitással bír. Visszatérve a nagyromán sovinisztákra, É-Bukovina Romániához csatolásának sincs túl sok értelme, hiszen ez is főképp ukrán nyelvű. Ennyi erővel érdemesebb lenne D-Bukovinát Ukrajnához csatolni…
A kettéosztott Bukovina
Moldávia: ha már egyszer van a magyar nyelvben egy Moldávia szavunk, célszerűnek látom az egész, nagy régióra ezt használni, megkülönböztetendő a Moldva/Moldova regionális elnevezésektől. Ezt én így használom, de nincs kőbe vésve, sehol nincs kanonizálva, csak így látom célszerűnek. A többi esetben viszont jó lenne őket következetesen és egyértelműen használni, a félreértések elkerülése végett.
A történelmi Moldávia Ştefan cel Mare fejedelem uralkodása idején
Lássuk ugyanezt táblázatos formában, így talán áttekinthetőbb!
A terület regionális felosztása. A színek nagyjából megegyeznek az alsó térkép színeivel (azért csak nagyjából, mert a táblázat excelben készült, ami kevesebb színt tud, mint a térképhez hasznlált grafikai program, de talán felismerhető minden). Én ezt a felosztást tartanám követendőnek.
A terület történelmi régiói. Vastag vonal: történelmi régióhatárok, vékony vonal: mai országhatárok (ahol nem esik egybe a régióhatárral).