Ukrajna egyik leglátványosabb vára (nehéz a felsőfokot egy konkrét várra ráhúzni, mert nagy a konkurencia, számos lenyűgöző erőd található keleti szomszédunkban) közvetlenül a limán partján emelkedik.
Moldova délkeleti csücskét alig másfél km nádas választja el a Dnyeszter limántól, a Dnyeszter trokolati öblétől. További mintegy 35-40 km a Fekete-tenger nyílt vize, melytől a 100-200 m széles (keskeny?) és 5-6 km hosszú zatokai földnyelv zárja el. Mivel csak a földnyelvet átszelő szűk csatornán érintkezik a tengerrel, vizét alaposan hígítja a Dnyeszter, így egy átmenet az édes és a sósvizek között, szaknyelven brakkvízű öböl. Ennek az öbölnek (vagy torkolati tónak, de ez már értelmezés kérdése) legnagyobb városa a magyar történelemből Dnyeszterfehérvár néven ismert Belgorod Dnyesztrovszkij (Білгород-Дністровський).
Zatoka – egy ukrán turisztikai portálról forrás
Sokféle neve van még, az ókori görögök Tyrasz néven alapítottak itt kereskedőkolóniát valamikor a Kr.e. VI. században. Később római, majd bizánci birtok lett. A középkorban egy darabig a Fekete-tengeren meglehetősen aktív genovaiak uralma alá került, majd Nagy Lajos foglalta el. Innentől kapcsolódik szorosabban a magyar történelemhez. Bár 1391-ben a Moldáv Fejedelemség elfoglalta, számos gazdája volt. Zsigmond korában ismét magyar kézen volt, Mátyás király pedig jelentős építkezéseket folytatott a váron. Az első török ostromot 1420-ban élte át, mígnem 1484-ben végleg (vagy legalábbis pár évszázadra) török kézre került. 1511-ben a török hűbéres tatárok vették át igazgatását. Ezekben a századokban Akkerman néven ismerték. A XVIII. században több sikeres ostromot folytattak bevételére az oroszok, de előbb-utóbb a török-tatár egységek visszaszerezték. A nagy 1812-es hadjáratban (amikor egész Besszarábia is felszabadult) ért ténylegesen véget a majd’ négy évszázados török korszak.
Régi épület nem messze a központtól, egy csendes mellékutcában
Milyen tanúi maradtak ennek a sok évszázados, változatos történelemnek?
Mindenek előtt a vár. A Dnyeszter mentén végighúzódó erődítmény-láncolat legutolsó, egyben legjelentősebb tagja. Az első komolyabb erődítés a XIII. századan épült, története a város fent leírt általános történetéhez hasonló. A ma látható impozáns falak a török korból származnak. Miután Szuvorov tábornok elfoglalta, katonai szerepe megszűnt. 1832-ben teljesen felszámolták az itteni helyőrséget, ekkorra már végleg elmúlt a török veszély, a Budzsák stabil hátországgá vált. 1963-ban került műemléki védelem alá.
Hatalmas falrendszer védte az ellenségtől
Az 1975-ös szovjet Némó kapitány film egyes jeleneteit itt fotgatták.
A vár közelében áll a helyiek által görög templomnak emlegetett templom. Feltételezések szerint ez lehetett a Mátyás király korára datálható egykori magyar templom, melyet a helyi magyarság szétszóródását követően a görögök kezdtek el használni, innen az elnevezés is. Besszarábia magyar emlékeiről ebben a cikkben írok részletesen.
Különleges látnivaló a XIV. századból származó örmény templom. A török-tatár korban tilos volt a „hitetlenek” templomának magasabbra emelkednie, mint egy lovas szpáhi lándzsája, emiatt ennek a kornak a templomait félig a földbe süllyesztve építették. Hasonlót láthatunk a moldovai Căuşeniben vagy a négy évszázadon át török uralom alatt álló Bulgária több településén.
Több helyütt rábukanhatunk nagyméretű kőtömbökből kötőanyag nélkül összeállított építményekre. Ezek a II.-III. századokból származó szarmata és szkíta sírok.
Ezeken kívül még több, XIX. századi templomot, szép belvárosi épületet láthatunk. Mint évszázadokon át fontos kikötőváros számos nép megfordult itt. Ez ma sincs másképp, a városnézést követően akár üzbég étteremben is pótolhatjuk elvesztett energiáinkat.
Üzbég étel egy dnyeszterfehérvári étteremben (Hanyi Zsolt felvétele)
Ha érdekel a Poszt-szovjet térség többi országa is, csatlakozz Facebook csoportunkhoz. Megoszthatod élményeidet, képeidet, útitársakat kereshetsz, felteheted kérdéseid a térséget jól ismerő csoporttagoknak.
Katt ide: Utazás a Poszt-szovjet térségben
Nem egyszerű az utazó dolga, ha el szeretne jutni ebbe az ősi városba. A közutak katasztrofálisan rosszak, én voltam itt már személygépkocsival és autóbusszal is, de inkább mindenkit lebeszélnék erről. A vasút sokkal kézenfekvőbb megoldás.
FRISSÍTÉS: 2019-ben elkészült az Odessza-Izmail út felújítása, amiről csak egy rövidebb kitérő Dnyeszterfehérvár. Tehát már a busz is lehet alternatíva, az odesszai buszállomáson kell érdeklődni: http://www.odessabus.com/ru
Odesszából napi három elektricska-pár közlekedik, röpke két és fél órás menetidővel. Amúgy a menetrend nem rossz, ha valaki bírja a napi 5 óra fapados-elektricskán való zötyögést, akkor ha a regelivel megy, és az estivel ér vissza Odesszába, majdnem öt órája van a városra, de ha úgy döntünk, hogy 3 óra is elég a városnézésre (szorosabb programmal megoldható) és a délutánival visszaindulunk, akkor még bő két és fél óra délutáni pancsolásra is futja az útbaeső Zatokán.
elektricska menetrend (A link nem közvetlenül a menetrendet adja, hanem Odessza megye általános elektricska-keresőjét. A megjelenő legördülő menüben válasszuk az "Одеса-Головна - Одеса-Застава-1 - Біл.-Дністровський" sávot, majd klikkeljünk a Показати gombra!)
Van rendes vonat is, az Izmail – Odessza éjszakai reggel 4 után fut be Dnyeszterfehérvárra, de mivel csak éjfélkor indul Izmailból, az alig négy órás alvás után nem hiszem, hogy sokaknak kedve lesz várfalakat mászni. Ettől függetlenül, mivel így kora reggel megkezdhetjük a városnézést (nagyjából 6-ig el lehet teázgatni, melegedni, reggelizni a vasútállomás restijében, utána meg már indul az élet), ha valaki egy picit mélyebben ismerkedne a Budzsákkal és Izmailba is elmegy, ajánlható ez a verzió. Ekkor már egy hosszabb tengerpartozás is belefér, egy kiadós délutáni fürdőzéssel pedig kipihenhető a kevés alvás és a korai kelés. Kijevből szintén van, kimondottan jó menetrenddel bíró éjszakai vonat.
