Sajnos a Kárpátok ívén kívül eső terület viharos történelme, a hosszúra nyúlt török-tatár kor nem tett jót a régi épületeknek. Igazán jelentős középkori emlékből rendkívül keveset találunk Moldovában. Ami van: legtöbbször csak néhány csekély falmaradvány, alapfalak emlékeztetnek ezekre az időkre, sokszor azonban még ennyi sem. Emiatt van a căuşeni templomnak művészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentősége.
Az ország legrégibb, ma is álló templomát ugyanis ebben a Kisinyovtól mintegy 70 km-re délre lévő álmos kisvárosban találjuk. Igencsak ősi múltra tekint vissza, bár erről nem tudunk sokat: Căuşenit valószínűleg 1455-ben alapították, a templom ennél valamivel későbbről származik. Ami biztos, hogy a XVIII. században itt rendezte be nyári rezidenciáját Bahcsiszeráj hírhedt ura, Giréj kán, aki minden évben elátogatott ide a tatár fővárosból. Mecsetek, karavánszerájok épültek, de ezekből semmi nem maradt meg. Akár erről is írhatta volna Adam Mickiewicz a Krími szonettekben:
Giréjek palotája - fenséges, de vadon.
Pasa-homlok súrolta folyosó, erkélyek,
Ágyak, hol erő trónolt s megbújtak a kéjek.
Most szöcske szökdel, kígyó kúszik a kőpadon.
Színes ablakok helyén feltekereg a gyom,
Üres falak, boltívek réseibe mélyed
- Embertől elvett művön a természet-bélyeg -
Belszazári betűkkel írva a falra: ROM.
Căuşeni látképe a XIX. század végén. A most bemutatott templom a kép bal oldalán, fallal körülvéve látható. Tőle jobbra a Péter és Pál aposotolok temploma, kb. száz méterre a régitől, a kettő között ma lakóházakat találunk. A kép hátterében (fent, kissé balra) egy szélmalm áll, mely sajnos nem maradt fenn. (forrás: Szentpétervári Nemzeti Könyvtár elektronikus adattára)
A templom pontos építéséről sem maradtak fenn adatok. Az első biztos információ itt is csak a XVIII. századból ismert: 1763-67 között restaurálták az akkor már több évszázadosra becsült épületet. Jelenlegi formáját ekkor nyerte el, azóta komolyabb átépítés, restaurálás nem történt, pár éve a rossz állapotban lévő tetőzetet cserélték csak ki.
A fallal körülvett épületet egy terméskő kapun közelíthetjük meg, kis udvar közepén áll. Érdekesek az építészeti megoldásai. A különleges, félig földbe süllyesztett forma az oszmán uralom idején készült templomokra jellemző, Bulgáriában láthatunk sok hasonlót, vagy egy korábbi cikkben itt is írtam a dnyeszterfehérvári örmény templomról. A legenda azt tartja, hogy a muszlim tatárok csak azzal a feltétellel engedélyezték a keresztényeknek az építkezést, amennyiben nem lesz magasabb egy lován ülő tatár harcosnál.
Căuşeni középkori temploma egy 1997-ben kiadott építészeti bélyegsor 90 banis címletén. Figyeljük meg, hogy a templom tetején akkor még állt egy XIX. századi tornyocska. A művészettörténeti értéket nem képviselő hozzátoldást a 2000-es években végrehajtott, az eredeti formák visszaállítását megvalósító restaurálás során bontották el. (forrás: Moldáv Posta filatéliai oldala)
Ami különlegessé, és igazán egyedivé varázsolja azok a festmények. Egész Besszarábiában ez az egyetlen fennmaradt régi templom, melynek belsejét freskók díszítik. Ezek a teljes belső falfelületet beborítják, az ablakmélyedéseket, oszlopokat, egyéb beugrókat is. Az évszázadok során sok helyütt megrongálódtak, de többségük épségben fennmaradt, színeinek frissességével kápráztatva el a látogatót.
A festmények a keleti művészetben megszokott hierarchikus rendszer szerint ábrázolják az alakokat. A képek között több fejedelem, és helyi bojár ábrázolása püspökök, egyéb egyházi méltóságok, diakónusok láthatók. Az ikonosztáz szintén az ősi hagyományok szerint készült, annyira, hogy nem a Kelet-Európában általános fából, hanem az ókeresztény-görög hagyományok nyomán kőből épült. Négy szintben láthatók a szentképek, lentről fölfelé a következő képsorokat különíthetjük el: királyi ikonok, nagyünnepek, apostolok, végül legmagasabban a feltámadás képei.
Căuşeni meglehetősen messze esik az ország látogatottabb vidékeitől. Mivel az alig tizenötezres városkának más nevezetessége nincs, leginkább talán azok juthatnak el ide, akik a „legkeletibb csángó faluként” emlegetett Csöbörcsököt kersik fel. Tíz perc pihenőre, esetleg egy kávészünetre igazán megállhatunk a templomnál, hogy az árnyas fák alatt felfrissülve folytathassuk utunkat.
A belső képek a Moldáv Ortodox Egyház oldaláról származnak innen és innen.
