Moldova egyik legszebb kolostora aránylag jól megközelíthető. A fővárosból napi több alkalommal induló marsrutkákkal, félnapos kiruccanásba kényelmesen belefér.
A legenda azt tartja, hogy a Codru területének ezt a részét sokáig útonálló rablóbandák tartották ellenőrzésük alatt. Az ő vezérük volt Iordache Curchi, a közeli Morozen falu gyermeke. Történt, hogy egyik este észrevették, amint egy szekéren egy férfi és egy nő közeledik a tanyájuk felé. Curchi utasítására a banditák megtámadták és megölték őket, majd a vezérük elé vitték a rabolt holmikat, és a két halottat. A holttestek láttán azonnal felismerte bennük saját szüleit, akiket az ő parancsára öltek meg. Az eset annyira megrázta, hogy hatására megtért, egy közeli remetéhez társult, akit lelki atyjának választott. Hosszú évek vezeklései során meggyónta addigi életének bűneit, és jámbor szerzetes vált belőle. Saját, egykori rablótársainak is prédikált, akik közül többen szintén megtértek. A hajdani rablótanya közelében, egy hegyekkel körülvett kis tó partján alapították meg később ezt a kolostort, a hagyomány szerint 1765-ben.
Az egykori rablók egy közeli patak vizét felduzzasztva kialakították a ma is látható tavacskát, gyülölcsfákat ültettek, kertet műveltek. Ekkoriban az épületek – beleértve az első templomot is – fából készültek. Az alapítást követően a monostor hamarosan Moldova egyik leglátogatottabb kegyhelyévé vált, a XIX. század végére az akkori Besszarábia legismertebb zarándokhelye lett. A XIX. század első éveiben Toader Sabau, Dubasari kapitány 550 ha birtokot adományozott a szerzeteseknek. A következő bő száz évebn Curchi monostora a moldáv kultúra kiemelkedő központja volt. A környék még valamelyest őrzi a korábbi múlt emlékeit: a környező erdőkben még állnak olyan, 250-300 évesre becsült idős tölgyek, melyek akkor lehettek csemeték, amikor még rablóbandák járták a vidéket.
A ma is álló nagy templomot az 1866-72 közöt építették. A Szűzanyának ajánlották fel, és bár a moldáv templomok többsége Szűz Mária halálának (Успение Пресвятой Богородицы) állít emléket, ezт kivételesen a születésének (Рождество Богородицы) szentelték. Talán az alapító lelki újászületése okán. A klasszikus orosz formákat idéző ötkupolás épület Kijevben is megállná a helyét, Moldovában kimondottan jelentős épületnek számít.
A XX. század második fele itt is a hanyatlás korszaka volt. 1958-ban a szovjet kormány bezáratta, számos felbecsülhetetlen értékű ikont és mintegy 4000 kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot megsemmisítettek. Az épületeket egy darabig raktárnak használták, majd mezőgazdasági technikumot rendeztek be falai között végül pszichiátriai kórház lett belőle. Az egyház a rendszerváltást követően kapta vissza, 1999. augusztus 27-én szentelték újra. Ma ismét régi fényében látható Moldova egyik legszebb, legjelentősebb kolostora.
