Régen írtam a Dnyesztermenti Köztársaságról. Ezúttal Kickányba látogatunk el, a változatosság kedvéért ismét egy érdekes hulladékújrahasznosítási projekthez.

Kickányban található a Dnyesztermenti Köztársaság legnagyobb Lenin-feje, de most nem ez az úti célom

A tiraszpoli gyaloghídon átsétálva (amit egyébként a helyiek autóval is járnak), a Dnyeszter déli oldalán egy árnyas fa tövéből indulnak a kickányi marsrutkák. Pár perc, egykettőre ott vagyunk. Bár Kickány elsősorban gyönyörű kolostoráról híres, ezúttal nem oda megyünk. Viktor Szemjonovot keressük, a Szovjetszkaja utcában. Csengő természetesen nyetu, de a kerítésen bekiabálva hamarosan felbukkan Viktor, kedves ismerősöm. Ha a PMR-ben járok, és van egy kis időm, rendszerint itt, kis rezidenciáján szoktam megszállni.

Mint minden tisztes moldáv (sőt dnyesztermelléki) ő is ismeri Zenthe Ferencet, fiatalként magyar kortársaival együtt izgulta végig a gonosz nyugatiak által sanyargatott magyarok harcait a labancok ellen. Régóta ígérgetek neki egy Tenkes kapitánya DVD-t, de orosz szinkronnal beszerezhetetlen, pedig létezett, ezt többen megerősítették (igazándiból pár kisinyovi ismerősöm is pályázik rá, ha esetleg valaki olvasná ezt az MTV-től, és tudja, hogy lehet megszerezni/letölteni/megvenni írja majd meg). A Szovjetúnióban kiváló reklámfilm lehetett, mint a csúnya imperialisták több évszázadra visszamenő gonoszkodásait és az elnyomott kuruc hősök osztályharcát bemutató alkotás.

Viktor az üveghulladékból épült kamra előtt

Persze nemcsak ő ismer olyan dolgokat, amit egy Isten háta mögötti dnyesztermelléki faluban meglepő tud lenni (ha szabad használnom egyáltalán ezt a jelzőt arra a helyre, amely otthont ad egész Besszarábia legnagyobb kolostorának, mert ebből a szempontból igencsak Isten szeme előtt van), de őt is sokan ismerik. A faluban afféle különc csodabogárnak tudják, éveket élt Kanadában és a Vadnyugaton, nagy cowboy-rajongó, úgy öltözködik, de úgy is él. Az, hogy a hétköznapi teendőit egyénileg oldja meg, természetes (manapság egyébként is gyakori hobbi az un. "önellátás"). De Viktor még a bútorait is maga készíti.

No, de most nem ezért jöttem. Legurítunk pár kör konyakot (barátom tegnap volt a Kvint gyárban, az utánpótlás korlátlan) és megyünk a kertbe. Vagy legalábbis amit kertnek titulál. Végre elkészült a nagy MŰ! Az üveg ház. Nem elírás, nem üvegház, olyan bárhol van. Ez egy üveg ház. Nem összetett szó, hanem jelzős szerkezet.  Viktor ugyanis használt kvintes-üvegekből építkezik.

Sok vodkának és konyaknak kell elfogyni, amíg összejön az építőanyag

A technológia egyéni: a koncepció lényege, hogy régóta zavarta a rengeteg elhajigált üveghulladék. Pár éve kitalálta, hogy ezekből lehetne kisebb melléképületeket összerakni. Lelkiismeretesen gyűjtögette Tiraszpol utcáin az eldobált üvegeket, amikor annyi összegyűlt, hogy az udvaron már mozdulni sem lehetett elkezdte a munkát. Az egymásra fekvő helyzetben felrakott üvegeket vályoggal tapasztja össze, a fal lényegében olyan vastag, amilyen magasak az üvegek. Ablak nem kell, az üvegen úgyis jön át annyi fény, amennyi szükséges. Az ajtóval picit meggyűlt a baja, de megoldható. Összesen 1-2 hét alatt kényelmesen elkészült a kert végében álló kamra.

Egyedül a tetőszerkezet kidolgozatlan. A koncepció nem bír el komolyabb ácsszerkezetet, a mostanin beesiik az eső, de dolgozik a megoldáson. Jelenleg a nádfonást tanulja, hogy tisztes nádtetőt tudjon építeni. Ajánlottam neki a bambusz- esetleg olasznád alapú szerkezetet, melyre fel lehet erősíteni a nádkötegeket. Lehet, hogy nyáron ezzel elszórakozunk majd egy darabig. Úgyis ígértem, hogy építünk egy sörkollektoros gyümölcsaszalót, a nádtetőzettel való kisérletezés ennek pihenőidejébe kényelmesen belefér.

Még a belső téren is van mit finomítani, de a technológia működik!

Visszatérve a házba (nem az üveg házba, hanem a lakóépületbe) közös vacsorakészítés. Kint már sötétedik, fúj az errefelé már csípősen hideg októberi szél, az eső is eleredt. Közben a kanadai tajgáról meg a vadnyugati prériről mesél. És persze szorgalmasan cuppogjuk a Kvintet, elvégre kell az építőanyag-utánpótlás a következő kamrához.