Ezúttal ismét egy vajdasági téma következik.

FRISSÍTÉS:

Akit érdekel a téma részletesebben, 2018. szeptember 16-án a Szerb Napok keretében lesz előadásom erről a témáról. Részletek (helyszín, időpont, egyelőre szervezés alatt) itt: Szerb Napok.

-----------------------------------------------------------------------------

Magyar utazók előtt szinte teljesen ismeretlen az Újvidéktől karnyújtásnyira lévő Fruška Gora, régi magyar nevén a Tarcal-hegység. A Budapest-Belgrád autópályán évi negyvenezer honfitársunk tart a görög tengerpart felé úgy, hogy nem is tudja, mi mellett halad el. Pedig akár egy rövid megálló erejéig is megéri letérni a forgalmas pályáról, akinek pedig több ideje van pár napos kirándulást tehet. A természet szépségén túl a Fruška Gora kultúrtörténeti szempontból is jelentős: 16 régi szerb kolostor sorakozik déli peremén, melyek közül párat mindenképp érdemes felkeresni.

Velika Remeta

Egy korábbi írásomban már szó volt Karlócáról. A kisváros ideális kiindulópont a Tarcal bejárásához. A cikkben is ezt az irányt követem: keltről egyre nyugatabbra haladunk a kolostorok sorában. A távolságok nem nagyok, kisebb szakaszokat akár gyalogosan is megtehetünk. Természetesen számos más látnivaló is akad itt, de most a kolostorokra koncentráltam.

A Vajdaság három nagy régiója közül ezúttal a Szerémségről lesz szó

Karlócát déli irányban elhagyva hamarosan már a hegyvidék északi oldalán kapaszkodunk felfele. A hágónál mindig van egy-két helyi néni-bácsi, akik friss gyümölcsöket árulnak. Egyes vélekedések szerint maga a név: Fruška Gora is a gyümölcs szóból ered, Gyümölcs-hegységnek fordíthatnánk. Tény, hogy termékeny vidék, nagy mennyiségben terem itt a szőlő, híresek a tarcali borok, de jelentős az alma, szilva, baracktermés is. A nagyjából Mecsek-méretű (kicsit hosszabb, de lankásabb) hegyvonulat kisebb éghajlatválasztó: a déli oldalán már minden falusi kertben megél a füge, itt-ott gránátalmát és más délszaki növényeket is láthatunk.

Érik a füge és a kivi egy maradéki kertben

A Tarcalban 16 kolostort találunk, a térképen zölddel jelöltem, amik bemutatásra kerültek ebben a cikkben

Hamarosan egy elágazásnál tábla jelzi Velika Remeta kolostorát. Felépítésén szépen látható a keleti kolostor-építés hagyománya: A boltíves bejárati kapun áthaladva egy négyszögletes, zárt udvarra érkezünk. A kapu alatt, ahol a hívek belépnek kegytárgy-árus boltok fogadnak. Körben a szerzetesek lakóépületei, konyha, könyvtár, más helyiségek találhatóak. Az udvar közepén az 1722-ben emelt templom. 70 méternél magasabb harangtornya a legmagasabb a környéken. Ez az elrendezés a Tarcal-hegység többi kolostorának többségére is jellemző.

Velika Remetától egy keskeny úton jutunk Krušedolba. Ennek a vidéknek az érdekessége, hogy itt van a Szerémség három, többé-kevésbé magyar települése: Maradék, Dobradó és Satrinca. Mindhárom Krušedol falutól pár kilométer. Egy picit távolabb, három másik faluban (Herkóca, Nyékinca, Fényberek) szintén él némi magyar lakosság.

Táncest a nyékincai Petőfi Sándor magyar kulturális egyesületnél

Maradéki utcakép

Krušedol az egyik legjelentősebb, legrégibb kolostora a Tarcal-hegységnek. 1509-ben alapították, de a törökök 1716-ban felégették. Belső freskói ezt követően készültek. Hasonlóan az előzőhöz, az árkádos kapun jutunk az udvarra, majd onnan a templomba. A szerb Brankovics majd Obrenovics dinasztia királyai ide temetkeztek.

Szent Györgyöt ábrázoló metszet Krušedolban

A kupolát általában Krisztus Pantokrator (Ítélő Krisztus) képe díszíti

Innen Ürög (szerbül Irig) irányába haladunk tovább. Kis kitérővel Grgeteg női apácakolostorához juthatunk egy táblával jelzett letérőnél. Az 5000 lakosú Ürög a Tarcal déli részének központja, egyetlen városias települése. Itt halad keresztül az Újvidékre vezető főút, a következő kolostorhoz azon kell továbbmenni.

Hopovo már egy picit magasabban fekszik. 1576-ban alapították, nagy jelentőségű hely volt, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a XVII. század végéig a szerémségi püspök székhelye volt, ikonfestő iskola is működött falai közt. Templomának freskói 1608-ból származnak,  az athoszi stílust képviseli, bizánci hagyományok szerint készült, ahogy maga a templom is erős bizánci hatást mutat. Itt is, más kolostoroknál is megfigyelhetünk a templomkertben, vagy a bejárat környékén sírköveket, melyek alatt egykori szerzetesek nyugszanak.

Pár kilométer séta (az utóbbi években aszfaltburkolatot kapott az út ma már járható autóval) Staro Hopovo aztaz Ó-Hopovó remetesége. Az erdőben lévő kis, bizánci stílusú templom nagyon hangulatos. A szép környezet túrákra csábít: innen akár az Ürögi-hágóig (Iriški Venac) is felgyalogolhatunk.

Aki nem szeretne túrázni, a főúton is felérhet a hágóhoz. Útközben itt is helyi termékeket: gyümölcsöket, mézet, népművészeti alkotásokat árulnak, fent éttermek és kávézók fogadják a látogatót. Ha már valaki ide eljutott, még pár kilométert tegyen meg a TV-toronyig. Elhagyva a jugoszláv idők romosodó partizánemlékművét az út nagyon rossz lesz (igazából addig sem túl jó), de tényleg csak pár kilométer, gyalog is megközelíthető. Talán az egyik legmegdöbbentőbb hely a hegységben. A háborúban félig szétlőtt kilátót meghagyták mementónak, vagy csak nincs pénz a lebontásra. Mindenesetre eléggé hátborzongató élmény,

Tavaszi virágok a gerinc közelében

 A hegység nyugati részén további kolostorok sorakoznak. Rednek (Vrdnik) kolostorát a törökök elől 1690-ben elmenekülő koszovói szerbek alapították 1697-ben. A nagymúltú Rakovicából érkeztek a szerzetesek, emiatt sokáig Új-Rakovicaként emlegették. Legértékesebb kincse a szerbek legendás középkori uralkodójénak, Lázár cárnak a gyászleple. A menekülők ugyanis Rigómezőről magukkal hozták a cár ereklyéit, amely később, innen Szentendrére került. A török kiűzésével Lázár cár földi maradványai Belgrádba kerültek (a Szent Márk székesegyházban van eltemetve), a redneki kolostor pedig mai napig őrzi a halotti leplét

Innen néhány kilométeres sétával érjük el Jazak 1758-ban épített kolostorát. Szintén a Koszovóból érkező szerbek alapították, helyén eredetileg egy katolikus kolostor állt, melyet a menekülők rendelkezésére bocsátottak.

Kilátás a Tarcal-gerincről Rednek felé, jobbra a redneki vár romjai

Mala Remeta apró kolostor, már a hegység nyugati felében. Jelentős művészeti alkotás a temploma, 1758-ban építették, faragott terméskövekből. A vakboltívek sora, a nyolcszögletű kupola erőteljes bizánci hatásról árulkodik, ezek a jellegzetességek másutt is fel-felbukkannak.

Szőlőültetvény a Tarcal déli lejtőin

Magányos présház

Őszi táj

Még tart a nyár, nem késő elindulni, augusztus második felében, a hőség elmúltával akár egy kétnapos hétvégi kirándulás is tehető a környékre. Minden évben itt rendezik meg a Fruška Gora maratont, de a természetjárás, túrázás kedvelői számos egyéb túraútvonalat bejárhatnak. Újvidéken könnyen találhatunk szállást, ahonnan gépkocsival, kerékpárral vagy akár gyalogosan is felkereshetjük a kolostorokat. A falusi turizmus iránt érdeklődők Maradékon a református parókián kaphatnak egyszerűen berendezett szállást.

Ha valaki nem mer egyénileg belevágni az útba, a Szerbia Magyarul és a Balkáninfo csapata valamint a szabadkai Alpha travel bárkinek szívesen segít leszervezni az utat, szállásfoglalástól kerékpárkölcsönzésig bármilyen témában az érdeklődők rendelkezésére állnak!