Utazz velem Moldovába 2019-ben is!
Sétálnál valamelyik kisinyovi parkban? Ha érdekel Kisinyov és még sok más érdekesség Moldova többi részén, utazz velünk! Idén több moldáv és ukrán utat szervezek, lesz autós rally, és hagyományos buszos körút is, Nyugat Ukrajnába pedig a nemrég megnyílt közvetlen Budapest - Munkács vonattal megyünk. Az út során a blogban már bemutatott látnivalókon túl megismerkedünk számos más érdekességgel: kanyonvölgyekben túrázunk, középkori templomokat, kolostorokat és várakat látogatunk meg, magyar emlékekkel ismerkedünk, élvezzük a poszt-szovjet múlt csodáit a moldáv atombunkerben és a Dnyeszter Menti Köztársaságban. Kipróbáljuk a városok közötti trolibuszozást, hajózunk a Dnyeszteren, és természetesen borkóstoló és gasztronómiai estek is szerepelnek programunkban. Részletek később, addig is érdeklődni lehet kommentben, vagy e-mail-ben: lengyellaszlo@freemail.hu
A moldáv fővárost tartják a Föld egyik legzöldebb városának. Európában itt a legnagyobb az egy főre eső zöldterületek nagysága: több száz hektáron elterülő 19 nagyobb és számos kisebb park, 23 tó, két botanikus kert mellett az utakat szegélyező több tízezer fa teszi felejthetetlenné az egyébként inkább csak közepes látnivalókkal büszkélkedő Kisinyovot.
Mintha erdőből nőne ki a város: a Rózsák-völgye (Valea Trandafirilor/Долина Роз) a Botanica és a Telecentr negyedek között elterülő 145 hektáros park
Kisinyov széles sugárútjait rendszerint fasorok szegélyezik. Ahol van hely, ott nem is egy, hanem két sorban állnak a rendszerint platán vagy gesztenyefák. Ezáltal az utca, nemcsak közlekedési folyosó, de pihenőhellyé is válik. A nyári hőségben enyhülést adó árnyékban szívesen üldögélnek a helyiek: babakocsis anyukák tárgyalják meg a gyereknevelés tuti tippjeit vagy nyugdíjas bácsik sakkoznak.
Kisinyov legfontosabb közlekedési ütőere, a Ştefan cel Mare sugárút híres platánfasora
Nemcsak a belvárosban van ez így: bár nincs térkő, hanem toldozott-foltozott aszfalt, de a lakótelepeken is általánosak a szinte erdei hangulatot árasztó fásított, széles járdák.
Ez már a Rîşcani lakótelep egyik utcája
A rengeteg fa azért vitákat is okoz: van, akik szerint ez így pont jó, mások legalább a fontosabb épületek előtt megritkítanák őket. Tény, hogy ha valakit az építészet érdekel, számos egyébként szép műemléket nem tud megnézni – hogy a fényképezésről ne is beszéljünk – mivel teljesen körbe vannak ültetve fákkal.
Nyírfák veszik körbe a sipkai csatába innen induló kozákok emléktemplomát
A botanikus kerteket nem számítva ötvenféle fásszárú növény él itt: utak mentén gyakori a platán, gesztenye, hárs, akác, juharfélék, nyír. A tavak partját különféle füzek, nyárfafélék, a parkokat szivarfa, szil, japánakác, fenyőfélék díszítik. A cserjék közül a berkenye, az orgona, fagyalfélék, buxus jellegzetes. Itt-ott még a természetes növényzet foltjai is megőrződtek, mindez a város belterületén. Botanikus kertjét, ahol több mint száz féle növényritkaság található 1950-ben alapították 76 hektáron. Hamarosan kinőtte ezért 1973-ban egy másikat is létesítettek, a belvárostól távolabb, ahol immár 104 hektáron mutatják be a különféle moldovai élőhelyeket és a távolabbi területek flóráját egyaránt.
Ősz a botanikus kertben
A sok zöldfelület a növényeken kívül az állatvilág számára is ideális menedékhelyet nyújt. Kisinyovban 14 madárfaj, 14 hüllő- és kétéltűfaj, több kisemlős található. Közülük gyakori a keleti sün, a nagyobb parkok idős fáin láthatunk mókust. Kétéltűek és hüllők közül meg kell említeni a gyíkokat, a különféle békákat, melyeknek a tavak adnak otthont.
Sétálók a székesegyház és a kormánypalota közötti parkban
Legrégibb az 1818-ban alapított, 7 hektár alapterületű Ştefan cel Mare park, a belváros szívében. Számos különleges faj él itt, köztük több, 200 évesnél idősebb fa. Érdekességei közé tartozik az egyik legrégibb Puskin emlékmű, melyet 1885-ben emeltek (ebben a cikkemben mutatom be a történetét), egy díszes XIX. századi szökőkút és a híres moldávok szobrait felvonultató sétány.
A székesegyház körül elterülő 9 hektáros parkot szintén a XIX. század első felében alapították. Napjainkban közkedvelt pihenőhelye a lakosoknak és az ide látogató idegeneknek egyaránt.
A város belsőbb területeinek legnagyobb parkja a Valea Morilor (Malmok-völgye), 114 hektár kiterjedésű. A méretek érzékeltetésére: a budapesti városliget kereken 100 hektár, melyből a tulajdonképpeni park 81 hektárt tesz ki. A domboldalon elterülő park szintkülönbségeit hosszú lépcsősorok hidalják át, emiatt talán az egyik leglátványosabb Kisinyovban. 1951-52 között, a Durleşti patak felduzzasztásával egy 34 hektáros tavat hoztak létre benne, melyen néhány éve egy átfogó, a zöldfelületek rendbetételét is magába foglaló rekonstrukciót végeztek. Így ma ismét népszerű szabadidős helye a fővárosiaknak a korábban elhanyagolt terület. A tó egy 2,5 km hosszúságú sétányon körbejárható. Mesélik, hogy a '60-as években két hattyú, mégpedig egy fekete és egy fehér úszkált a tavon. Ezeket nem más, mint Brezsnyev adományozta, aki sokáig a Moldáv Kommunista Párt első titkára volt. Miután a Legfelsőbb Tanács elnökének választották, Moszkvába utazása előtt, búcsúzóul ajándékozta a madarakat Kisinyovnak. Természetesen ezen kívül még számos városi anekdota kötődik Brezsnyev kisinyovi elsőtitkárkodásához. A tóval áll kapcsolatban az is, amikor egyszer 1953-ban, nem sokkal a generalisszimusz halálát követően a parton sétálgatott, úgy mellékesen megemlítette társainak, miért nincsenek a tavon csónakok. A még a sztálini rettegés korszakát élő pártemberek ezt azonmód feljegyezték, mint kiemelten fontos állami feladatot. A sétát követően haladéktalanul értesítették a városvezetést, és másnap reggelre elkészült az ideiglenesen fából ácsolt móló, néhány, máshonnan idehozatott csónakkal. Természetesen azóta már épült rendes csónakkikötő, ahol bárki bérelhet csónakot vagy vízibiciklit.
A Várostörténeti Múzeumtól nem kevesebb, mint 218 lépcsőn ereszkedhetünk le a tóig, ezzel megelőzi még a híres odesszai Patyomkin-lépcsőt is, mely kereken 200 lépcsőfokot számlál.
Természetesen a nagyobb parkok már a belvárostól távolabb, a lakótelepek közt húzódnak. Minden bizonnyal az egyik leglátványosabb a Buiucan. A dombok közt húzódó völgyben, a Bîc folyó felduzzasztásával 4 tavat hoztak létre, melyeket elsősorban a horgászok kedvelnek, de strandot is alakítottak ki, ahol nyaranta vidám fürdőélet zajlik. Igazi strand-hangulat van ilyenkor: a levegőt betölti a sült hal illata, szól a numa-numa és más moldáv slágerek, a férfi-látogatók pedig egy korsó Chişinău sört iszogatva legeltetik szemeiket a bikinis hölgyeken.
A távolabbi, város-széli parkok kifelé haladva egyre inkább átalakulnak félig-meddig természetes erdőkké. Legismertebb az állatkertnek és a falumúzeumnak otthont adó erdő, melyet még ma is a régi szovjet nevén Vaszmjorka néven emleget mindenki. Rendkívül népszerű, hétvégente családok, baráti társaságok járnak ide ki pihenni, közös főzésre, saslikozásra.
Ez nem a finn tóvidék, hanem a Vaszmjorka, 5 perc sétára Kisinyov legnagyobb, 24 emeletes panelkomplexumától, a Porțile orașului-tól. Ez utóbbi csodát a Szovjet Kisinyov c. cikkem harmadik képén lehet megszemlélni.
