Közeleg a nyár, ideje valami igazán jó uticélt választani! Ebben az írásomban azoknak szeretnék pár gyakorlati tanácsot adni, akik Moldova mellett döntenek. Igazából ezek a témák amiket itt felvetek, mind-mind külön cikket érdemelnének (remélhetően egyszer majd erre is sor kerül), de most csak annyi a célom, hogy ha valaki úgy dönt, hogy Moldovába megy nyaralni, valami minimális kapaszkodója legyen. Mivel Magyarországról jelenleg nincs szervezett formában utaztatás (néha én szoktam csak összeszedni egy-egy csapatot), mindenkinek marad az egyéni kijutás.

Ha érdekel a poszt-szovjet régió, csatlakozz facebook csoportunkhoz! Itt felteheted a kérdéseidet a térséget jól ismerőkhöz, megoszthatod képeidet, élményeidet is! Katt ide: Poszt-szovjet utazás.

Moldova messze az európai átlag alatti árszínvonalú, emiatt elsőre nem tűnik nehéznek az „olcsón Moldovában” utazás. Bizonyos értelemben lehet, hogy nehezebb lenne „drágán Moldovában” tippeket írni. Mindenesetre nem árt néhány hasznos tanács, ha valaki útrakel.

Először 2003-ban jártam itt, akkor még vízum kellett, ami 50 euró volt. Az őszi borfesztivál idejére azonban, a turizmus fejlesztése érdekében ingyenessé tették. Mivel pedig 50 eurót kidobni az ablakon még nekem sem érte meg (ez napi 10 euróval számolva jópár napnyi költőpénzt jelent) évi egyszer, a borfesztiválra szoktam kijárni – ha október, akkor Moldova jeligére. Aztán 2007-ben eltörölték a vízumot és ekkor elérkezett a kánaán.

2007-ig még kellett vízumot kiváltani 

A korábban csak hűvös őszi esőben megismert (és amúgy első látásra megszeretett) Moldova egészen más arcait mutatta télen, a befagyott vízesésekkel, tavasszal, amikor virágba borulnak a barackültetvények vagy nyáron, amikor a rekkenő hőségben nagyot lehet csobbanni a Dnyeszter hűs vizében. Ezzel kezdetét vette a nagy szerelem, a kezdeti szimpátia egy – alighanem – életre szóló elköteleződéssé vált. Ebből a szempontból a vízumeltörlés minden bizonnyal elérte célját, anélkül Moldova megmaradt volna egy kedves, de csak hébe-hóba látogatott országnak. Így viszont már több, mint tucatszor megjártam, a legkülönfélébb apropókból.

Moldova minden évszakban tud valami izgalmasat adni

Hogy utazzunk Moldovába?

Manapság szinte mindenki repülővel utazik. Mivel erre vannak repjegykereső oldalak, ezzel nem szeretnék hosszasan foglalkozni (mivel sosem repültem, tapasztalatom sincs a moldovai repüléssel). Interneten keresztül kerressünk repjegyet, foglaljuk le, utazzunk! Olcsó repülőjegyekkel kapcsolatban az olvasó keressse meg a Világlátta facebook csoport vagy a Mindenütt jóóó blog szerkesztőit!

A Balkán és a posztszovjet régió szárazföldi utazásával foglalkozik részletesen a ruba.blog.hu oldal. Itt én csak néhány főbb témát felvetek, utazás előtt érdemes a fenti oldalt alaposan áttanulmányozni.

FRISSÍTÉS 2019. április: A fenti három bloggal karöltve hamarosan szervezünk egy Poszt-szovjet utazós facebook csoportot. Akit részletesebben érdekel a téma, jelentkezzen itt: Ukrajnai utazás (nem csak Ukrajnáról fog szólni, egy névváltoztatás még hátravan, pillanatnyilag keressük a jó nevet). Még nem indult el, egyelőre kísérleti stádiumban van, de remélhetően heteken belül ténylegesen is útjára bocsájtjuk a csoportot.

MÉG ÚJABB FRISSÍTÉS 2019 JÚNIUS: Ha érdekel a poszt-szovjet régió, csatlakozz facebook csoportunkhoz! Itt felteheted a kérdéseidet a térséget jól ismerőkhöz, megoszthatod képeidet, élményeidet is! Katt ide: Poszt-szovjet utazás.

A szárazföldi utazás alapvetően két formában lehetséges: saját gépkocsival vagy tömegközlekedéssel. Bár van egy ismerősöm, aki valamikor lóháton szeretne kimenni, én pedig egyszer a távoli jövőben egy biciklis útban gondolkodom, azért valószínűleg kevesen mennek lóháton vagy drótparipán (a drótszamár nagyon degradáló lenne kedvenc lila Csepelemnek). Az ilyen utak egyedi tervezést igényelnek, úgyhogy általánosságban inkább kezdem a gépkocsival.

Személyautóval Moldovába

Autóval talán egyszerűbb Románián keresztül menni. Mátészalkáig van autópálya, utána Szatmárnémeti, Nagybánya, Beszterce, Vatra Dornei, Iaşi úton érhetjük el a moldáv határt. Moldovában az autóra kell útdíjhasználatot fizetni, ezt a határon kártyával vagy készpénzzel lehet megoldanunk, ára legutóbb 20 moldáv lej körül volt. Figyeljünk oda, hogy sok moldovai vendégmunkás dolgozik a Baltikumban, emiatt gyakori a három betű három szám kombinációjából álló litván rendszám. Mindenképp figyelmeztessük a határőrt, hogy magyar a rendszámunk, nehogy automatikusan litvánnak írja be, mert akkor bent az országban egy rendőrségi ellenőrzéskor gondjaink lehetnek. Miután túljutottunk a formaságokon, vidáman kerülgethetjük a kátyúkat és huppanókat a porlepte moldáv utakon.

Burkolatlan főút. A kép azért homályos mert zötyögött az autó.

Ukrajna fele is lehet autózni, de a rosszabb utak miatt fárasztóbb és időben hosszabb lehet. Valamelyik kárpáti hágón átkelve Ivano-Frankovszk (Івано-Франківськ), Csernovci (Чернівці) útvonalon, Mamaliga/Crivánál lépjük át a moldovai határt.

Figyeljünk oda, hogy az összes szabályt betartsuk, akkor nem lehet gondunk. A főutak mellett sokszor mérnek, a település a település vége tábláig tart (tehát nem addig, amíg a sofőr megítéli, vagy amikor elfogynak a házak). Ez mindig ki van téve, méghozzá a menetirány szerinti BAL oldalon, a bejárati tábla hátlapján, gondolom anyagtakarékosság miatt. A rossz utak miatt sokszor vannak sebességkorlátozások, ezt saját érdekünkben és a traffipaxoló rendőrök kedvéért tartsuk be! Azért tegyük hozzá, hogy az utóbbi években sokat javult a közúthálózat, egyre több út van burkolva, a főutakon az aszfalt minősége kielégítő, az újabb utakon sokszor burkolati felfestéseket is láthatunk. Egyébként pedig, bármilyen értelmetlennek tűnő szabály van, azt tartsuk be. Pl. a vasúti átjáróknál mindig van stoptábla, ami kötelező megállást jelent.

Ugyancsak fontos tanács (bár magától értetődőnek kellene lenni), hogy a sofőr ne csak a "dzsípíesz"-t bambulja, néha nézze inkább a közlekedési táblákat! A moldáv rendőrség rossz szokása ugyanis, hogy nem a "dzsípíesz" által mutatott dolgok, hanem a kihelyezett közlekedési táblák betartását ellenőrzik. Általában azt veszem észre, hogy az autósok többsége elég egyénileg értelmezve tartja be a KRESZ szabályait, utána pedig méltatlankodik, ha megbünteti a rendőr. Ha valaki betartja a szabályokat, azt nem büntetik meg (többször már sikerült megúszni, mindössze a közúti szabályokat kellett hozzá betartani).

Vonat

Vonattal célszerűbb Ukrajna felé menni. Mivel ebben a cikben a vonatút részletesen le van írva, itt csak pár gondolatot szeretnék hozzáfűzni.

Budapestről Csapra nagyon jó áron lehet jegyet venni, ezt érdemes kihasználni. Csapról legjobb rögtön Odesszába menni, majd onnan Kisinyovba. A péntek, szombat, vasárnap közlekedő Odessza-Kisinyov vonaton nincs a dnyesztermentienknek határellenőrzése. Ez főleg nyáron jó, amikor egy kis tengerpartozással össze lehet kötni. Ha valaki még nem járt Lvovban, egy napot ott is el lehet tölteni. Lvovból naponta közlekedik éjszakai vonat Csernovciba, ahonnan napi több (sok) alkalommal megy marsrutka Bălţi-n keresztül Kisinyovba. Mivel a sok átszállás miatt ez elég macerás (és benn van a pakliban egy lvovi pályaudvaron alvás is, ha nem jön össze aznapra a helyjegy), ez a verzió inkább csak azoknak éri meg, akik az észak-moldovai területekre szeretnének menni. Egyébként Csernovciból nem feltétlenül kell marsrutkázni, elvileg lehet vonattal is továbbmenni (létezik ugyanis egy határátkelő vonat), de ez már inkább extém sport, mint hagyományos értelemben vett tömegközlekedés.

Útban Moldova felé, kezemből természetesen nem hiányozhat a kvászosüveg (ukrán elektricska)

Autóbusz

Kisinyovnak közvetlen busz-összeköttetése van a legtöbb erdélyi nagyvárossal, így Nagybányáról, Nagyszebenből, Kolozsvárról, Brassóból, Temesvárról közvetlen busszal juthatunk el a moldáv fővárosba. Iaşiból, Bukarestből és Constanţából napi több mikrobuszjárat közlekedik. Ha valaki Románia felől közelíti meg az országot, érdemes a vonatot és a buszt kombinálnia.

Ukrajnából, ahogy említettem, Csernovcinak jó az autóbusz-összeköttetése, Odesszának szintén. Itt is érdemes kombinálni a vonatot a busszal, bár fárasztó, de Odesszából könnyebb, gyorsabb lehet a busz.

Extremisták hajóval is jöhetnek. A pár éve átadott Giurgiuleşti tengeri kikötő (igen ám, még ilyen is van! :-) ) közvetlen hajójáratot tart fenn Isztambullal.

A rezinai buszpályaudvar. Ma már ezek a szovjet buszok csak belföldön közlekednek (ott is egyre ritkábban), a nemzetközi járatok modern, légkondicionált nyugati típusok.

Útbaeső látnivalók

Ezekből már látszik, hogy az utazó nagy valószínűséggel szárazföldön fog érkezni. Érdemes ennek előnyeit kihasználni, és egy picit a környéket is megnézni. Aki Románián keresztül utazik, egy nap alatt nehezen vezet le Moldováig, valahol meg kell aludnia. Érdemes egy kisebb kitrővel valamelyik Szeret-menti csángó faluban megállni, sokhelyütt foglalkoznak vendéglátással. Iaşiban szintén el lehet tölteni pár órát.

Ukrajnában Lvov vagy Odessza akár több napos megállóra csábíthat, Csernovci is megér egy sétát. Ha valaki Odesszán keresztül érkezik, útbaejtheti Dnyeszterfehérvárt.

Aki bevállalja az autót Ukrajnában, a faépítészet remekeivel találkozhat útközben

Szállás

Moldovában a legváltozatosabb szálláshelyek megtalálhatók. A kisinyovi luxushotelektől az olcsó 10-15 eurós szállodákig válogathatunk. A legtöbb városban mindig vannak nem túl drága szálláslehetőségek. Kisinyovban olcsó kategóriában a Hotel Zareát szoktam ajánlani, belvárosi elhelyezkedése, kimondottan baráti árai alkalmassá teszik egy hosszabb itt-tartózkodásra. Több internetes oldal foglalkozik on-line szálláskereséssel (google a barátunk, ahogy szokták mondogatni).

A Hotel Zareában olcsón kaphatunk kétágyas belvárosi szobákat

Ha valaki szereti a természetjárást, és célja elsősorban a túrázás, nagyon tudom ajánlani a sátrazást. Ahol nincs kimondottan tiltva (katonai létesítmények, nemzeti parkok egyes területei) ott lehet sátrazni. Az ország legszebb természeti látnivalói amúgy is csak gyalogosan közelíthetőek meg, a kies völgyekben vízesések csobogására elaludni alighanem mindenkinek felejthetetlen élmény. Moldovában nem igazán vannak emberre veszélyes élőlények, így nem igazán fenyeget semmi sem. Annak pedig, hogy a Pădurea Domnească Nemzeti Park 18 féltve óvott bölényének valamelyike keresztülzúzzon sátrunkon, statisztikailag nulla az esélye… Azért nem árt odafigyelni túrázáskor, hogy a sziklákon óvatosan közlekedjünk, sok esetben problémás lehet a mentő kiérkezése, ha baleset történik (sokszor semilyen térerő nincs, be kell sétálni a legközelebbi faluig). Kapcsolódó: Túra a Druţa kanyonban.

Sátrazás a Răut-kanyonban

Országon belüli utazás

A helyi tömegközlekedés elsöprő többségét marsrutkák bonyolítják. Ezek a török dolmusokhoz hasonló mikrobuszok, gyors, kényelmes és olcsó összeköttetést biztosítanak. Viszont utazás előtt nem árt tanulmányozni a menetrendet, mert míg Kisinyov környékén gyakran járnak, vidéken előfordulhat, hogy napi egy-két járat van csak. Sőt igazán eldugott helyekre nem jár mindennap, sok olyan falu létezik, amit csak heti egy járat köt be az ország vérketingésébe. Ilyenkor marad a stopp, ami vidéken kimondottan jól működik, fel kell azért készülni rá, hogy lovaskocsitól az ülés nélküli Zaparozsecig (utaztam már olyanon) bármi megállhat.

A Moldován belüli közlekedési lehetőségekről ebben a cikkben írok részletesebben.

Lovaskocsit stoppolunk a palancai fatemplom felé (Némethy András felvétele)

Helyi (városon belüli) közlekedés

Az országnak három, igazán nagyobb „városias” városa van: Kisinyov, Bălţi és a Tiraszpol-Bender agglomeráció. Ezekben a tömegközlekedés gerince a trolibuszhálózat, melyet marsrutkák és autóbuszok egészítenek ki. A trolibusz olcsó, nem túl gyors, de gyakran jár. Nincs előre váltott jegy, a kalauztól tudunk vonaljegyet vásárolni. A marsrutkákon mindig a sofőrnek kell fizetni, általában felszálláskor.

Trolibusz Bălţiben

Látnivalók, belépőjegyek

A múzeumi belépők a legváltozatosabb összegekbe kerülhetnek. Kisinyovban általában 10-15 lej egy múzeum (nagyjából ugyanannyi a fotójegy is), vidéken 2-5 lej között mozognak a jegyárak. Kapcsolódó cikk: az öt legjobb kisinyovi múzeum. Rendszerint 10 lejért kérhetünk orosz vagy moldáv (ritkábban francia vagy angol, Gagauziában akár török) nyelvű tárlatvezetést. A templomok, kolostorok ingyenesen látogathatók, de akinek van rá lehetősége, a perselybe adakozhat, elvárt legalább egy gyertya gyújtása.

Moldovai múzeumbelépők

Étkezés

A piacokon általában találunk egyszerűbb kifőzdéket, ahol levest és második fogást egyaránt ehetünk, 30-100 lej közötti áron (nyilván függ, mit eszünk, de nagyjából 500-1000 Ft-nyi lejért már jól lehet lakni). Napközben utcai árusoktól 3-5 lej körüli áron vehetünk pirogokat, vagy picit többért különféle olajban sült harapnivalókat (placinta, cseburek, stb.). Aki nem szeretne piaci ételekkel kísérletezni, vagy azok mellett kedveli a változatosságot, ajánlom az Andy's pizzahálózat éttermeit. Mérsékelt áron, kiváló ételeket (nem csak pizzát) ehetünk! FRISSÍTÉS: 2017 nyarán nyílt meg a La Placinte étteremhálózat. Tulajdonosa ugyan az, aki az Andy's-nek is, viszont a tradicionális moldáv konyhára fókuszál, gyorsétterem jellegű kiszolgálással. Tehát ha valaki a már bevált Andy's minőséget és árakat szeretné, de kíváncsi a hagyományos moldáv ételekre, ugyanakkor nem bízik a piaci kofákban, akkor irány a La Placinte! Jelenleg (2017 ősz) csak Kisinyovban és Bălţiben vannak éttermeik, de valószínűleg hamarosan egy, az Andy's-hez hasonló országos hálózattá növi ki magát. 

Borászatok

Ha már Moldova, akkor a bort nem szabad kihagyni. Aki a boltban vásárolt – egyébként kiváló minőségű – borokon túl valami mást is szeretne kipróbálni, bármelyik nagyobb borkombinátba (Cricova, Milestii Mici, Purcari, Cojusna, Tomai, stb. a legismertebbek, híresek a gagauz borok is) ellátogathat. Programtól függően 10-20 euró körül van egy pincelátogatással (ez már önmagában izgalmas, 100 km-t meghaladó pincerendszerek is léteznek) egybkötött borkóstoló, rendszerint 3-5 fajta borral.

Mivel a nyáron én is utazni fogok (többek közt Moldovába), a következő pár hónapban ritkábban, de azért rendszeresen fognak a cikkek megjelenni.